Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötetAz átlagok azt mutatják, hogy szignifikáns különbség van a sportolóférfiak és sportoló nők között, valamint a nem sportoló férfiak és a nemsportoló nők között is. Ezzel párhuzamosan szintén szignifikáns eltérés vana sportoló és nem sportoló férfiak átlagai között mind a három mért változóesetén. A sportoló és a nem sportoló nők körében azonban a külsővel és azegészséggel való elégedettség esetében nem látható különbség. Ez a területa fiatal nők körében további kutatásokat és elemzéseket igényel a sporttevékenységfajtájára és intenzitására, és annak körülményeire vonatkozóan,mely adatok jelen kutatásban nem állnak rendelkezésre. (6. táblázat).IV. KövetkeztetésekA Magyar Ifjúság 2012 kutatás a fiatalok sportolási részvételére vonatkozóan2008-hoz képest négy százalékos részvételi arány csökkenésről számolt be.Ezzel az eredménnyel az elmúlt tizenkét év alatt az európai sportolási arányokhozviszonyítva alacsony, a magyar eredményekhez viszonyítva pedigstagnáló tendenciának lehetünk tanúi. A szociodemográfiai változók menténérzékelhető trendek a 2012-es kutatást megelőző 2008-as adatfelvételhez hasonlómintázatot mutatnak a nem, az életkor, a főtevékenység és az iskolaivégzettség tekintetében. Átrendeződés mutatkozik azonban az életkörülményekés a településtípus mentén. 2012-re a felső rétegek sportolási részvételecsökkent, míg a középrétegek sportolási részvétele nőtt. A fővárosban a sportolókaránya tovább csökkent, folytatva a 2008-ban megmutatkozott tendenciát.Ezzel párhuzamosan a sportolási lehetőségek egyrészt diverzifikálódtak,újabb és újabb mozgásformák és trendek jelentek meg, másrészt kiemelt szerepetkapott az egyéni választás és ízlésvilág.A sport szabály- és versenyrendszere az eredményesség érdekében következetes,rendszeres munkát és kitartást igényel. Az új ifjúsági generációkélete azonban sokkal inkább az élményorientált tevékenységek körészerveződik. Ennek alapján a sport hagyományos kínálati és modern keresletioldala között kettősség alakult ki. Az elmúlt több mint húsz évben felnőtta rendszerváltást követő első ifjúsági generáció, mely már a globalizált világinformáció áradatában, a valóságshow-k, a technológia és a virtualitásintenzitásában szocializálódott. A lehetőségek bővülése, az egyéni utak, azindividualizáció trendjei és a fogyasztásorientáltság természetes részei életüknek.A mai ún. Facebook-generáció mintaadóként, újszerű módokon és246