Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötetII. Korábbi kutatások eredményeiA rendszerváltás utáni magyar munkavállalási célú migráció 2007-ben alacsonyszintről indult és mértéke gyorsan növekedett. A növekedés éppen a válság kirobbanásaután indult, de ha a külföldön élő népesség és a munkaerő-migránsokarányát vetjük össze a teljes népesség, illetve az aktív népesség arányával,a növekedés ellenére az arány alacsony maradt. (Hárs, 2013) Hárs szerinta magyarországi migrációs folyamatok felgyorsulása feltehetően nem a mobilitásikedv vagy a vállalkozókészség növekedésével, hanem a gazdasági nyomás,a megszorítások és a gazdasági válság hatására erősödött fel. Úgy véli, hogya migrációt fenntartó és erősítő hatások tartós fennmaradása mellett feltehető,hogy néhány éven belül a mostani trend fennmaradása elvezethet ahhoz,hogy Magyarország felzárkózik a jelentősebb emigráns országok migrációsszintjéhez (Románia, Lengyelország, Bulgária, Szlovákia, balti államok).1. táblázat: Az Európai Unió más országában élő kelet-európaiállampolgárok aránya a hazai népességben, 2001–2010 (százalékosmegoszlás; forrás: Hárs, 2013. Eurostat online regiszter alapján számítva, a hiányzóadatok kiegészítve és korrigálva Tatian Fic és munkatársai (2011) adatai alapján.)2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010Románia 1,3 1,7 2,5 3,3 4,1 5,1 7,6 9,0 9,9 10,6Bulgária 1,3 1,7 2,2 2,6 3,0 3,5 4,4 5,5 5,8 6,31,6 1,8 2,0 2,2 2,5 2,8 3,3 3,2 4,3 4,6Litvánia 0,9 1,2 1,4 1,9 2,9 4,2 4,9 6,0 5,6 6,41,3 1,4 1,5 1,7 2,0 2,7 3,5 3,9 4,0 4,1Szlovénia 1,6 1,6 1,7 1,7 1,8 1,8 1,9 1,9 2,0 2,0Szlovákia 0,8 1,0 1,2 1,3 1,8 2,1 2,8 2,6 3,1 3,1ÉsztországLengyelországLettországMagyarországCseh Köztársaság0,7 0,8 1,0 1,0 1,4 2,2 2,5 3,3 3,3 3,60,9 0,9 0,9 0,9 0,9 1,1 1,3 1,5 1,6 1,70,6 0,7 0,7 0,6 0,7 0,9 1,1 1,1 1,0 1,0156