Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötetAz ifjúsági korosztályokmeghatározásánakegyéni életúton alapuló paradigmájaNagy ÁdámAz alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a magyarországi nagymintás ifjúságkutatások,így a Magyar Ifjúság 2012 célcsoportja, azaz a 15-29 évesek,mennyire írják le azt a csoportot, amelyet ifjúságnak nevezünk.I. A hagyományos statisztikai modellA statisztika (és például a jog is részben) az ifjúsági dimenzióban leginkább15-18, 19-25, 26-29 éves életkori kategóriákat határoz meg. Igaz,hogy mérés szempontjából kedvező ez a kategorizáció (értsd: könnyűmérhetőséget biztosít), azonban a társadalomtudományok többsége nemegyszerű és jól definiálható életkori határokkal dolgozik, hanem a különbözőélethelyzetek társadalmi összetevőit igyekszik megragadni 1 . A szociológia,szociálpszichológia, pszichológia, pedagógia stb. is meghatározza(néha sokféleképpen, de biztos, hogy a statisztikától eltérően) az ifjúságikorosztályokat, pl. ifjú, aki a felnőtteknek fenntartott társadalmi pozícióbanmég nem rendelkezik önálló döntési joggal; az ifjúkor az intellektuálisés szociális képességek kifejlődésének szakasza, a felelősségtudat, értékekés normarendszer még nem stabil, így az egyén még nem önálló és teljesönrendelkezésre még nem alkalmas. Az bizonyos, hogy a felnőttektől eltérőcsoportról van szó, a születéstől az érett, felnőtt korig tartó folyamategyedi és megismételhetetlen (Szabó, 2012). További kritika lehet a statisztikaiértelmezéssel kapcsolatban, hogy nincs tekintettel az egyén fejlő-1 Nehezíti a helyzetet a szociológia, szociálpszichológia, pszichológia, pedagógia, a jogtudományokés még ki tudja, hány tudomány különféleképpen határozza meg, elemzi, mutatja be, klasszifikálja,leírja, tárgyalja a gyerekeket, serdülőket, kamaszokat, fiatalokat, fiatal felnőtteket, ifjakat stb.E fogalmi kakofóniában nehéz kihallani azokat a kánonokat, amelyek fogalmi fogódzót adhatnak.38