Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

IX. Civil és közéleti aktivitásaránya a közéleti, politikai készségeket és tudást átadni hivatott politikaiszocializációs ágensek funkcionális zavaraira mutat rá.II. Az elmúlt 10 év és a gazdasági helyzet megítéléseA gazdasági helyzet értékelésekor mind a múltra, mind a jövőre vonatkozó,perspektivikus megközelítésben döntően negatív válaszok vannaktúlsúlyban a fiatalok körében, s az elmúlt időszakban készült adatfelvételekhezviszonyítva mindkét megközelítésben jelentős romlás érzékelhető.Bár a drámai romlás tényét már az Ifjúság2008 adatai mutatták, a 2012-esadatok a fiatalok elhúzódó válságérzetéről tanúskodnak.A fiatalok rendkívül negatívan értékelik az elmúlt 10 évben lezajlott makrogazdaságifolyamatokat. Arra a kérdésre, hogy „Mindent egybevetve, véleményeszerint az elmúlt 10 évben hogyan alakult az ország gazdasági helyzete:javult, nem változott vagy romlott?” a megkérdezett fiatalok háromnegyede úgyválaszolt, hogy a helyzet romlott, miközben a csupán minden tízedik megkérdezettérezte úgy, hogy nem változott, és csupán minden századik válaszadómondta azt, hogy a gazdasági helyzet javult. A kérdezettek lakóhelye szerint azelmúlt 10 év gazdasági teljesítményét javulásként legnagyobb arányban a megyeszékhelyen,megyei jogú városban élő fiatalok ítélték meg. A községekbenélők 80 százaléka nyilatkozott romlásról, míg ez az arány 66 százalékot ért elBudapesten. Regionális bontásban a legnagyobb arányban a közép-dunántúliés az észak-alföldi régiókban élők nyilatkoztak romlásról (85 százalék), míga legkisebb arányban a közép-magyarországi régióban élők vélekedtek hasonlóan(70 százalék). Képzettség tekintetétben a szakmunkásképzőt végzettekszámára jártak a legkellemetlenebb következményekkel az elmúlt évek.Miközben ezek az adatok önmagukban is lesújtóak, a közérzet romlásánakmértékéről, a változás mögötti tendenciáról az Ifjúság kutatássorozateredményei alapján alkothatunk képet. A trend a 2000-ben felvett adatokbólkiindulva mutatkozik meg igazán: akkor még minden negyedik fiatal javulásróltett említést, 22 százalékuk stagnálásról beszélt, miközben 54 százalékukszerint romlott a gazdasági helyzet. A 2000-es adatokat a korábbi felvételekkelösszevető tanulmányból az is kiderül, hogy a 2012-es adatokhoz hasonlómélyponton 1994-ben volt a gazdasági helyzet a fiatalok szerint: akkor6 százalékuk mondta, hogy javult a helyzet, 15 százalékuk stagnálásról beszélt,míg a megkérdezettek 79 százaléka egyértelműen romlásként értékelte285