Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

VII. SzabadidőAz egyes régiókon belüli sportolói arány a dél-alföldi és közép-dunántúlirégiókban emelkedik ki, sorrendben 43 és 41 százalékkal, a közép-magyarországirégióban sportoltak arányaiban a legkevesebben (29 százalék),míg a további régiók 33-37 százalékos arányt mutattak. A régiókon belüla megyék eredményei kapcsán azonban akár tíz százalék feletti eltérés iselőfordul. Nógrád, Békés, Pest, Fejér, Zala és Tolna megye sportolási arányakiemelkedik a régiójuk más megyéihez viszonyítva (4. táblázat). Az eredményekvélhetően összefüggnek a régiók és azokon belül a megyék településszerkezetével,foglalkoztatási és munkanélküliségi rátájával, gazdaságihelyzetével és lehetőségeivel, de a sportlétesítményekkel való ellátottsággal,azok állapotával és a földrajzi elhelyezkedés adottságaival (folyók, tavak,dombok, hegyek, erdők közelsége) is.Az anyagi helyzet szubjektív megítélése alapján kialakult csoportok esetébenis igaznak tűnik a korábban felvázolt trend, miszerint a jobb anyagikörülmények között élő fiatalok sportolnak nagyobb arányban. Tehát továbbrais a fizetésükből jól kijövők azok, akik jóval a mintaátlag feletti (52százalék) arányban sportolnak. A középrétegek felső csoportja, még szinténmintaátlagon felül, 41 százalék volt. Mintaátlagon aluli értékeket a közép(34 százalék) és az alsó-közép rétegek esetében találtunk (28 százalék),míg a társadalom alsó végpontján élők mindössze 18 százaléka sportol. Ezta trendet igazolja az is, hogy elemzésünk szerint a hónap végén rendszeresenpénzt félretenni tudók csoportjában átlagon felülire emelkedett a sportolásiarány (44 százalék), míg a hónap végén rendszeresen anyagi gondokkalszembesülő családok fiataljainak csak 27 százaléka sportol.Azonban a sport a középosztály körében történő ismételt népszerűsítéseés a tömegesítés szempontjából örvendeztető, hogy a 2008. évhez viszonyítvatörténtek elmozdulások. A közép és alsó-közép rétegek szintjén hatszázalékos növekedést mutatnak az adatok. Emellett a legnagyobb mértékűrészvételi arány csökkenés éppen az eddig legkedvezményezettebb csoportban,a társadalmi felső rétegben következett be szintén hatszázalékoscsökkenéssel. Ez az eredmény vélhetően a gazdasági válság feltételei menténa megszokott életszínvonal további biztosítására fordított plusz idő- ésmunkaráfordítással magyarázható. Az alsóbb társadalmi rétegek körébentörtént expanzió pedig a sport az önmegalkotásban betöltött szerepéthangsúlyozza, illetve a lehetőségek és bekapcsolódási pontok bővülésétjelzi.241