Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

III. OKTATÁS2. táblázat: Továbbtanulási tervek alakulása az iskolai végzettségszerint („Mit szeretne még tanulni? Kérem, sorolja fel az összes olyan iskolát,tanfolyamot, amit a jövőben el szeretne még végezni!”; százalékos megoszlás)továbbtanulási tervek **iskolaivégzettség a (másik)egyébérettségifelsőfokúszakmaközépfokúösszesenszakiskola(N=1578)érettségi(N=3485)felsőfokú végzettség(N=1717)9 6 0,2 1 1710 0,1 2 10 346 0,1 0,4 17 24összesen (N=6781) 10 4 1 16 28aAz iskolai végzettség ebben az esetben a már nem tanulók legmagasabb iskolai végzettségét jelöli,kiegészítve az adott végzettségért jelenleg tanulmányokat folytatók csoportjával.** (p ≤ 0,001)szakmát tanuló (szerzett) dédelgeti a felsőfokú végzettség megszerzéséneka tervét. Az iskolai életút linearitásának megtörését jelzi, hogy az érettségizők(érettségizettek) körében ugyanannyian vannak a későbbiekbenszakma-, illetve diplomaszerzést tervezők (10-10 százalék). Ráadásul a felsőoktatáshallgatói (végzettjei) számára is vonzó a szakmaszerzés, 6 százalékukvállalkozna erre a későbbiekben. Az érettségiző és a hallgatói csoportesetében az érettségi mint jövőbeli terv valószínűleg a szintemelő, illetvea kiegészítő érettségit takarja, ami sok esetben a felsőfokú felvételihez,esetleg minor szakok felvételéhez szükséges számukra. Szembeötlő, hogya felsőfokon tanulók (végzettek) még az érettségiző csoportnál is magasabbarányban (17 százalékban) terveznek újabb felsőfokú képzésbe kezdeni.A fiatalok nyelvismereteA nyelvtudás jelentősége egyre nagyobb, ami nemcsak a munkaerőpiaconérvényesül, hanem már jóval korábban kifejti hatását. A nagyobb presztí zsű,piacképes szakokra való bekerülés során is már felvételt meghatározó az értékestöbbletpontokat jelentő nyelvvizsgák felmutatása, ráadásul a diploma101