Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

IX. Civil és közéleti aktivitás1. ábra: A vallási önbesorolás egyes kategóriáinak gyakorisága,2000-2012 („A következő kijelentések közül melyikkel tudná önmagát a leginkábbjellemezni?” N 2000=N 2004=N 2012=8000, N 2008=8076; százalékos megoszlás)vallásos vagyok, az egyháztanítását követemvallásos vagyoka magam módjánnem tudom megmondani,hogy vallásosvagyok-e vagy semnem vagyok vallásos2000nem vagyok vallásos,határozottan mása meggyőződésemnem válaszolok1046628822004104842413120087436358120127 318407 7vezethető vissza. 1 Mindenesetre a válaszmegtagadás emelkedése – még hanem is akkora mértékű – összhangban van a 2011-es népszámlálás vallásravonatkozó kérdése esetében tapasztaltakkal (KSH, 2013).A vallásosság első, és egyik legfontosabb mutatója a vallási önbesorolás.A Tomka Miklós által először a 70-es években alkalmazott (Tomka, 1973;1998), és azóta általános elfogadottságot nyert öt kategóriával operáló kérdésalapján 2000 és 2012 között mind az egyháziasan, mind a maguk módjánvallásosak aránya kb. egyharmadával csökkent. A korábbi évekhez képest azutóbbi változás fontos újdonság, s arra utal, hogy a vallás individuális jelentőségénekcsökkenése mögött nem csupán annak az egyházak által képviseltformájától történő elfordulás, egyfajta vallási individualizáció húzódik,1 A vallásra és a politikai nézetekre vonatkozó kérdéseket nem szóban válaszolták meg a kérdezettek,a kérdőívnek ezt a részét maguk töltötték ki. A vonatkozó szakirodalom általában azt várjaettől a megoldástól, hogy ilyen módon könnyebben és őszintébben válaszolnak bizonyos kényeskérdésekre a megkérdezettek. Az épp ellentétesnek tűnő hatás talán azzal magyarázható, hogymíg a szóbeli kérdésfeltevésnél a válaszadás normája érvényesülhet még akkor is, ha az elvilegmegtagadható, addig ez esetben a kérdezett láthatta, hogy az érdemi válaszok mellett a „nemtudom” és a „nem válaszol” opciója is adott.319