Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötetfolyamata serdülő leányoknál a sportolási hajlandóság csökkenésével jár, míga fiúknál pontosan az ellenkezője figyelhető meg. Szerepet játszik a pályaválasztásiidőszak is, mely során a fiataloknak a továbbtanulásukkal kapcsolatoséletre szóló döntéseket kell meghozniuk, melyek elvonják a figyelmet és azidőt a rendszeres mozgástól. A 25. és 27. életév töréspontja pedig éppen a tanulmányokbefejezésével és a munkába állás kezdetével hozható kapcsolatba.A főtevékenység függvényében 2012-ben is a még tanulmányaikat folytatóksportolnak a legnagyobb arányban. A diákok sportolását az oktatásiintézmények nagyban segítik, hiszen programokkal és a létesítmények ingyeneshasználatával a sportolási részvétel egyik legnagyobb akadályát, azanyagi terhet leveszik a fiatalok válláról. Ezt bizonyítja a 2000. évi nagymintásifjúságkutatás egyik eredménye, mely szerint a tanulók döntő többsége(80 százalék) a sportolás során az oktatási intézmény sportlétesítményeithasználta (Perényi, 2010a). Továbbra is figyelemreméltó az a részvételiarányesés, mely a munkába álláshoz köthetően következik be az ifjúság életében.A munkahelyi sport gyakorlata Magyarországon a rendszerváltozástkövető évek alatt átalakult, a meglévő, dominánsan politikai szervezetalapúmunkahelyi sportklubok és a munkahelyi sportversenyek, valamint a sportnapoktöbbségükben megszűntek és helyettük nem alakultak ki új szervezetekés szerveződések. A munkáltatók által nyújtott sportolási lehetőségekezért hazánkban jelenleg még igen korlátozottak, csak elvétve találunk követendőpéldákat, ún. „jó gyakorlatokat” a hazai és nemzetközi cégek cégpolitikájában.11 A problémakör másik eleme, hogy a munkába állás kötöttségea szabadidő jelentősebb strukturálódásával jár, kevesebb a szabadon felhasználhatóidő, valamint a közösségi szerveződés is nehezebb egy-egy csapatösszeállítása kapcsán. Ezek mellett az oktatási intézményeket elhagyóés munkába álló fiataloknak a piaci alapon működő szolgáltatásokat kella továbbiakban igénybe venniük, hiszen a tanulmányok befejezésével megszűnika lehetőség az oktatási intézmények sportlétesítményeinek ingyeneshasználatára. Azonban a kínálkozó lehetőségek közül a fitnesztermi szolgáltatásokhasználata hazánkban egyrészt nem eléggé elterjedt, másrésztkorlátozott a piaci kínálat is. Az Eurobarometer (2009) eredményei szerinta magyar lakosság mindössze 2 százaléka sportol fitnesz klubokban, ami11 A nemzetközi sportszervezetek „jó gyakorlatoknak” nevezik azokat a programokat, amelyek működésükkelkövetendő példával szolgálhatnak más szervezetek részére. Magyarországon példáula CocaCola testébresztő program.238