Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötetA szervezett szabadidőA magyar ifjúság szervezettségéről elmondható, hogy a rendszerváltást követőeneltűntek azok a (párt)állami struktúrák (úttörőmozgalom), amelyekszervezett szabadidős elfoglaltságokat nyújtottak az ifjúsági korosztályokszámára és az új, valamint az újjáalakult, az államszocializmus előtt működőegyházi és civil szervezetek egyelőre nem képesek nagy arányban mégcsak részvételre sem bírni nagyobb csoportokat. Egyes posztszocialista országokbanugyan megfigyelhető a vallási szervezetek erősödése, valamintezzel együtt az iskolai politikai szocializáció szerepének gyengülése (Csákó,2004), azonban a Magyar Ifjúság 2012 a vallás szerepének magyarországigyengülését jelzi (lásd. a kötet vonatkozó fejezetét).A korábbi évekhez hasonlóan alacsony azon fiatalok aránya, akik aktívakvalamilyen civil szervezet életében, így szabadidős szervezetek, vagy csoportoktagjai is kevesen vannak a fiatalok között. Alig minden tizedik 15-29 évesrőlmondható el, hogy bármilyen módon, akár csak a programokba bekapcsolódvaszervezett módon tölti a szabadidejét. Vizsgálandó kutatási kérdéskéntfogalmazható meg, hogy a szervezett szabadidő hiánya vajon az igények hiányát,a szervezett keretek elutasítását is jelenti-e, vagy a szervezett kereteketvalójában igénylik a fiatalok (vagy a fiatalok egyes csoportjai) és ennek eredményeképpenjelennek meg a szervezett élményeket kínáló radikális politikaicsoportosulások (Murányi, 2010; Csepeli-Murányi-Prazsák, 2011).IV. ÖsszefoglalásÖsszességében elmondható, hogy a magyar fiatalok szabadidő-eltöltésébena maradékidő-szemlélet a helytálló. A korábbi nagymintás ifjúságkutatáshullámaiból is látszik, hogy a fiatalok jellemzően azt az időt tekintik szabadidőnek,amikor valamilyen passzív tevékenységet folytatnak, főkéntotthonukban jórészt mediatizált környezetben (és jóval kevésbé azt, aholmegtervezett, autentikus szabadidős aktivitásokat folytathatnak).A magyar ifjúság életmódjáról szóló 2012-es adatok is azt a megállapításterősítik, hogy a nem intézményesített fiatalkori szabadidőben egyrefontosabbá válik az elektronikus média, kezdetben a rádió, majd a televízió,és ma már az internet tölti ki a szabadidő nagy részét. Sőt, az újabb kutatásokazt mutatják, hogy az új médiának olyan közegekben és tevékenységek226