Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötetkorig) 11 . A posztindusztriális társadalmakban a felnőttkor és a serdülőkorközé egy új életszakasz illeszkedik, amelyet a serdülőkénélnagyobb autonómia jellemez (Cole, 1997), de a felnőttséggel járófelelőssége csekélyebb. Fiatal felnőttkorban tehát megnő a fiatalokcselekvési autonómiája, eközben megszűnik védettségük is, míga felnőttkor teljes lehetőségi repertoárját még nem adja át a társadalom(Vaskovics, 2004). A pályaválasztás kitolódásával elválik a pszichésés társadalmi (szociológiai) érettség, a jogilag felnőttkornakértelmezett életszakaszból a fiatal felnőttség időszakában történikmeg a társadalomba történő beilleszkedés (Somlai, 1997) 12 .III. A korosztályi modell empirikus teszteléseA modell – mint látjuk – alapvetően nem statisztikai alapú, az adott korcsoportokbavaló besorolás nem végezhető el egyszerűen a hagyományos életkoribesorolás alapján.Van egy elméleti modellünk tehát, de hogyan igazolható vagy cáfolhatóaz? A Magyar Ifjúság 2012 adatainak ismeretében lehetőségünk van arra,hogy az eddig kifejtett pusztán elméleti konstrukciót az adatok tükrében ismegvizsgáljuk. A kérdés, hogy eltolódik-e a hagyományos korcsoporttól azúj skálánk. Amennyiben az életkori határok és az általunk felvázolt érettséghatárokmegegyeznek, úgy nincs sok teendőnk: egyszerűen tudomásulvehetjük, hogy a statisztikai megközelítéssel egybevágó megközelítést találtunk.Amennyiben viszont ezek eltérnek, úgy el kell gondolkodjunk azon,hogy milyen méréssel jellemezhetjük jobban napjaink fiataljait: egy életkorraalapuló vagy egy egyéni érettségre alapuló mérési rendszerrel.11 Zinnecker szerint az ifjúsági korszakváltás kapcsán két ifjúsági korszakról beszélhetünk: az egyikaz indusztriális (ipari) társadalomra jellemző átmeneti ifjúsági, a másik pedig a posztindusztriális(szolgáltató) társadalomra vonatkozó iskolai ifjúsági korszak (Zinnecker 1993). Míg az átmenetikorszakban egy korlátozott ifjúsági életszakaszról van szó, ez esetben minél korábban munkábakell állni, a korszak elsődleges célja a szakma megszerzése, s ezután hamar a házasság és az elsőgyerek következik, addig a posztindusztriális társadalomban az ifjúkor egyre inkább kitolódik,ami összefügg az iskolai idő megnövekedésével. Az ezen szakaszban lévők (posztadoleszcens,fiatal felnőtt) még nem teljesen függetlenek a szülői háztól, mivel anyagilag és szociálisan mégnem függetlnek. Pszichológiailag és biológiailag már igen, de szociológiailag még nem felnőttek,helyzetük konfliktusos, és kooperációs helyzetben sem leírható a más korosztálybéli jellemzőkkel(Keniston, 2006, Vaskovics, 2004).12 A hallgatói köznyelvben a mamahotel-papabank néven nevezik ezt az időszakot.42