Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

IV. MUNKAmellett, azok hosszabb időt követően tudtak először elhelyezkedni. Ebbőla szempontból erőteljesebb hatása nem a szünidei, hanem az iskolai idő alattvégzett munkának van. Azok esetében tehát, akik már beléptek a munkaerőpiacra,vagyis rendszeresen dolgoztak tanulmányaik mellett, átlagosanközel 5 hónapra volt szükség az elhelyezkedéshez, míg azok esetében, akiksoha nem dolgoztak tanulmányaik mellett, átlagosan 7 hónap kellett az elhelyezkedéshez.A szünidőben munkát vállalók és a szünidőben nem dolgozókesetében kisebb, ám szintén szignifikáns az eltérés ebben a vonatkozásban:akik rendszeresen dolgoztak iskolai szünidejük alatt, átlagosan valamiveltöbb mint 5 hónap alatt találtak munkát, akik pedig soha nem tették ezt,több mint 7 hónap alatt tudtak elhelyezkedni.A 2012-es adatok is megerősítik, hogy a megszerzett iskolai végzettségerősen befolyásolja az elhelyezkedéshez szükséges idő hosszát. Fontosfelhívni a figyelmet, hogy ennek vizsgálatakor is csak azokat vontuk be azelemzésbe, akik már nem tanultak iskolarendszerű oktatás keretében. Előszöris érdemes áttekinteni, hogy iskolai végzettségenként hogyan alakulazok aránya, akik már dolgoztak életükben. Szembetűnő, hogy míg a legfeljebb8 általános osztályt elvégzett, de iskoláit már befejezett fiatalok közel40 százaléka még soha nem dolgozott élete során, már a diplomások körébenis 10 százalék ez az arány.2. ábra: „Eddigi élete során végzett-e olyan munkát, amiért pénztkapott?” * (N=4532; százalékos megoszlás)nőférfidiplomaérettségiszakmunkásképző, szakiskolalegfeljebb 8 általános4693878890839077* A válaszok megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként, azok körében,akik már nem tanulnak iskolarendszerű oktatásban.133