Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötetérvényesül (Boudon, 1974). Alternatívaként fogalmazódik meg az életciklushatás (Alwin–Thornton, 1984), illetve a szelekciós mechanizmus (Mare,1981) is, amelyek a felsőbb oktatási szintek felé haladva a társadalmi háttérrendre csökkenő hatását feltételezik. Előbbi abból indul ki, hogy az életkornövekedésével egyre csökken a származás jelentősége, utóbbi pedig abbanlátja elképzelése alapját, hogy a felsőbb szintek felé folyamatosan homogenizálódótanulókon belül vélhetően enyhül a társadalmi háttér hatása(Róbert, 2000; Németh, 2006; Lannert, 2009; Veroszta, 2012). Nem célunkezen hipotézisek igazolásának vagy cáfolatának már megszületett bizonyítékaitfelvonultatni, csak utalni szerettünk volna rá, hogy az expanzió és azoktatási esélyegyenlőség alakulása közötti kapcsolat korántsem egyértelmű,már elméleti síkon is több, egymásnak ellentmondó hipotézis fogalmazhatómeg ezzel kapcsolatban.A tanulmány következő részében részletesen foglalkozunk a társadalmiháttér és az iskolai életút összefüggéseivel, ezúttal csak a korábban publikáltIfjúság kutatások adataira támaszkodva tárjuk fel az időbeli trendekalakulását. Ha az apa iskolai végzettsége mentén vizsgáljuk a fiatalokat,a felsőoktatásba való bejutás esélyeit tekintve összességében nem látszikjavulás az elmúlt 12 évben (1. táblázat). A lekérdezéskor felsőoktatásban tanulókatelemezve látható, hogy a főiskolák leginkább az érettségizett apák,az egyetemi szintű képzések pedig a felsőfokú végzettségű apák gyermekeineknyíltak meg, illetve váltak áteresztőbbé. A legképzetlenebb apákleszármazottai előtt továbbra is zárva vannak a felsőoktatás kapui, amiegyre inkább igaz a főiskolai szintű képzésekre is. Utóbbi ismételten a Bologna-rendszerbevaló átmenetnek tulajdonítható, hiszen az alapszakok ésa felsőfokú szakképzések az egykori egyetemek falai között is jelen vannak,emiatt erősödhet a körükben tapasztalt társadalmi szelekció.Mások is felhívják rá a figyelmet, hogy még a középfokú és felsőfokú oktatásexpanziója sem hozta meg a várt eredményt, hiszen abból nem a legalsószegmensekből érkezők, hanem a középosztálybeliek profitálhattak leginkább(pl. Gazsó, 2006; Róbert, 2000). Kedvezőtlen hatásként könyvelhetőel az is, hogy a közoktatás és a felsőoktatás expanziójával párhuzamosanlezajlott a két iskolai szint erőteljes differenciálódása is, ami újabb szelekcióslépcsőként hat.98