Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötetMindezek fényében a Magyar Ifjúság 2012 vizsgálat empirikus eredményeikülönösen alkalmasak, hogy a jelzett gazdasági folyamatoknak az ifjúságmunkapiaci helyzetére gyakorolt magyarországi hatásait, következményeitáttekinthessük. Az elemzés ebben a vonatkozásban a korábbi Ifjúság vizsgálatokköréből elsősorban a 2008-ban elvégzett felvétel tapasztalataival,adataival való összehasonlítást helyezi előtérbe, az ilyen módon kialakítottkomparatív dimenzióban értelmezi az elmúlt négy év folyamatait és azokegyes hatásait.II. Általános munkaerő-piaci helyzetképA 2012-es vizsgálati hullám adatai alapján a dolgozó fiatalok (akár főtevékenységként,akár tanulás melletti melléktevékenységként munkát végzők)aránya lényegében megegyezett a főtevékenységként dolgozó fiatalokarányával, ami azt mutatja, hogy a tanulás vagy akár az anyasági ellátásmelletti munkavégzés 2012-ben nagyon alacsony gyakorisággal jellemzőa magyar fiatalokra. 1A munkavégzés melletti tanulás tekintetében figyelmet érdemlő változástregisztrált a 2012-es vizsgálat. A 2008-as felvétel adatai még azt mutatták,hogy a főtevékenységként dolgozók 10 százaléka tanul munka mellett.A 2012-es felvétel alapján a főtevékenységként dolgozóknak már csak mindössze4 százaléka tanult a munkavégzés mellett. A munka mellett tanulóklegnagyobb része (57 százalék) felsőfokú tanulmányokat végzett, a dolgozófiatalok második legnagyobb gyakorisággal érettségi utáni szakképzésbenvettek részt. A főtevékenységként tanulók körében ugyanakkor a munkátvégzők aránya mindössze 2 százalék volt, és ennek a csoportnak a kétharmadrésze felsőfokú képzésben vett részt.A 2012. évi vizsgálat a 2008-as adatfelvétellel összevetve a tanulmányokatfolytatók arányának csökkenése mellett a munkanélküliek arányánaknagyjából megegyező mértékű növekedését jelzi. A főtevékenység szerinti1 Meglepő, hogy a GYES/GYET mellett dolgozó kismamák száma nem mérhető a 2012-es mintában,azaz a gyermeket vállaló fiatalok körében e két életterület összeegyeztetése nem jellemző.Ez egyrészt összefügg az anyasági ellátáson lévők alacsony mintaelem-számával, de jelzi azt is,hogy erős a választóvonal a két szféra között, vagyis azt, hogy a GYES/GYET melletti munkavégzésa szabályoknak megfelelő módon a gyermek másfél éves korától, félmunkaidőben nem reálisalternatíva a fiatalok számára (vagy visszamennek teljes munkaidőben dolgozni, vagy maradnakanyasági ellátáson).128