Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmányköteta családalapítást. Mivel a gyermekvállalás olykor biológiai nehézségbe ütközik,elemezzük, hogy hogyan viszonyulnak a fiatalok az asszisztált reprodukcióseljárásokhoz, illetve egyéb családalapítási lehetőségekhez.I. A házassági kedv csökkenéseMagyarországon és EurópábanA 20. század közepéig Európa-szerte a házasság volt az egyetlen társadalmilagelfogadott párkapcsolati forma. Csak a házasságban született gyermekekszámítottak törvényesnek, vagyis csak ők viselhették az apa nevét,nekik volt örökösödési joguk, és ők élveztek egyéb olyan előnyöket, melyekbőla törvénytelen gyermekek ki voltak zárva. Az 1960-as évekig a legtöbbeurópai országban a nők 85-95 százaléka rendszerint házasságra lépett, ezvolt ráadásul többségük számára az első párkapcsolati forma, melynek megkötésérekorán, a húszas éveik első felében került sor.Ez az egységes párkapcsolati mintázat a nyugat-európai országokbanaz 1970-es években kezdett megváltozni: egyrészt csökkent a házasságralépők aránya, másrészt kitolódott az életkor házasságkötéskor. Franciaországbanpéldául az 1945-ben született nők átlagosan 22,3 évesen kötöttek1. táblázat: A nők átlagos életkora az első házasság megkötésekorKelet-Közép-Európában 1960 és 2008 között(Források: European Council, 2005 (1960-2000), OECD Family Database (2008))1960 1970 1980 1990 2000 2008különbség1990 és 2008között (korév)Bulgária 21,3 21,4 21,3 21,4 24,1 25,5 + 4,3Csehország 22,0 21,6 21,5 21,6 24,5 27,1 + 5,1Lengyelország n.a 22,8 22,7 22,6 23,9 25,2 + 2,6Magyarország 22,0 21,5 21,2 21,9 24,6 27,4 + 5,4Románia 22,1 21,6 21,5 22,0 23,4 25,4 + 3,3Szlovákia 22,1 22,0 21,9 21,9 24,2 26,2 + 4,1Szlovénia n.a. 23,1 22,5 23,7 26,7 28,3 + 5,1n.a.: Nincs adat.54