Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

VII. Szabadidőszabadidő-társadalmak fogyasztását, életnívóját elérje, feláldozta szabadidejét…a napi megélhetés biztosítása kényszerítette ki a férfiaknála növekvő többletjövedelem-szerző, míg a nőknél a fokozott kiadásmegtakarítótevékenységeket, elvesztve a szabadidős tevékenységeket, …s a folyamatosanzsugorodó szabadidő egyre egysíkúbbá, fantáziátlanabbá válta felnőtt társadalomban” (Tibori, 2003).Izgalmas kérdéseket tehetünk fel tehát:• Mekkora szabadidő mennyiséggel gazdálkodnak a fiatalok? Tekinthető-etársadalmunk az ő szempontjukból szabadidős társadalomnak(akkor tekintjük annak, ha a szocializációs közegek (Nagy-Trencsényi,2012 2 ) közül ennek a legnagyobb az időhányada)?• Milyen a magyarországi fiatalok szabadidő-szerkezete (free és leisureaspektusa, aktivitása és passzivitása stb.)? A magyarországi fiatalokszabadidő-gazdálkodása is négy fentebb említett csoportra vezethetővissza? A fiatalok szabadidő-felhasználása is egysíkú, illetvefantáziátlan (már amennyiben ennek ellentéteként a sokszínűséget,sokféleséget nevezzük meg)?II. A szabadidő terei és tevékenységeiaz elmúlt években 3A Magyar Ifjúság 2012 adatai szerint a fiatalok 9 százalékának a hétköznapiteendők mellett semmilyen szabadideje nincs, és 4 százalékuknak a hétvégéitis a kötelezettségek töltik ki. A többiek hétköznaponként átlagosan 3 ésfél óra, hétvégenként 8 óra szabadidőről számoltak be hasonlóan a 2008-asadatokhoz, amikor ugyanerre a kérdésre átlagosan hétköznap 3 és fél, hétvégénközel 9 órát mértek. Mindez azt jelentheti, hogy noha a többség számáralétezik szabadidő, ez más tevékenységek rovására nem meghatározómennyiségű a fiatalok életében.2 Szocializációs közegnek azon szocializációs ágenseket tekintettük, melyek mind hatókör (majdmindenkire közvetlenül ható szocializációs ágens), mind idő-intenzitás (elegendő időt és eléginenzíven ható szocializációs ágens), mind a sajátos szabályrendzer szempontjait teljesítették.3 A továbbiakban a szabadidő szempontjából legjellegzetesebbnek gondolt változók – nem, életkor,szubjektív anyagi helyzet és az iskolai végzettség – szerinti megoszlásokkal foglalkozunk.215