Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmányköteta fiatal korosztályon belül a kilencvenes évekig eltelt időben jelentősen viszszaesettaz érdeklődés a politika iránt. 1 A demokráciából való kiábrándulásezredforduló óta fokozatosan növekvő mértéke szoros összefüggésben állaz iskolai és a családi szocializáció diszfunkcióival, melynek következményekénta fiatalok nem sajátítják el a legalapvetőbb demokratikus ismereteketés politikai részvételi mintákat (Csőzik 2012). Szabó Ildikó kutatásai(Szabó I. 2000, 2009) felhívják a figyelmet a hazai politikai szocializációzavarai mögötti strukturális okokra: azzal, hogy a demokratikus átmenetrévén elvileg szabaddá vált az út a különböző politikai vélemények kinyilvánítására,még nem vált megoldottá az a kérdés, hogy miként élhet ezzelaz egyén az új viszonyok között.A kétezres éveket követően Magyarországon megjelent, ifjúsággal foglalkozóújabb tanulmányok többsége az „Ifjúság” elnevezésű, négyévenkénti,nagymintás kutatások eredményein alapul (Szabó-Bauer-Laki, 2000;Bauer-Szabó, 2004; Bauer-Szabó, 2008). A fiatalok életkörülményeiről rendkívülfontos információkat megosztó nagymintás kutatások megerősítettéka Gazsó-Laki szerzőpáros által a magyar fiatalok politikai részvételére vonatkozóantett megállapítások érvényességét. Politika alatt a politikai pártokáltal végzett tevékenységet értve a fiatalok távol érzik magukat annakműködésétől (Gazsó-Szabó, 2002:261).A fent jelzett rendek figyelembe vételével jelen tanulmány célja annakmegismerése, hogy a fiatalok 2012-ben hogyan vélekednek az őket körülvevőtársadalomról, közéleti kérdésekről, mennyire érdeklődnek a politikairánt, milyen a választási részvételi hajlandóságuk. Ezen túlmenően a tanulmánya rendelkezésre álló korábbi nagymintás ifjúságkutatások adataialapján a vizsgált dimenziókban az elmúlt évtizedben kirajzolódó trendekbemutatására, a változások irányának értelmezésére törekszik. A MagyarIfjúság 2012 kutatás során a közéleti, politikai témakörben feltett kérdésekrekapott válaszok elemzésekor az eredményeket a korábbi adatfelvételekkelösszevetve feltűnő, hogy minden kérdés esetén nagyon erősen növekedetta válaszmegtagadó és válaszolni nem tudó fiatalok aránya. Míg a válaszmegtagadásegyértelműen a növekvő bizalmatlanságot jelzi a közéleti, politikaikérdésekkel kapcsolatban, addig a válaszolni nem tudók megnövekedett1 Amíg a ’70-es, ’80-as években a fiatalok 12-12 százaléka jelezte, hogy nagyon érdeklődik a politikairánt, addig a kilencvenes évek közepére a hasonlóan nyilatkozók aránya – életkortól ésiskolatípustól függően – 3-6 százalékra esett vissza.284