Bevezetés a mechatronikába - MEK

3
3
1 2
Pneumatikus rendszerek
A 0 2 1
a2
1 2
a1
T
2 4
3
1
5
3
1
5
N
2
S
F1
2 4
F2
1
3
6.8. ábra
Dugattyúsebesség változtatás az elért helyzet függvényében
Amikor a rúd elérte a 2-es pontot, a görgő hatására az a2 kapcsoló (helyzetérzékelő)
vált, és az 1-2 csatlakozókon keresztül vezérjel kerül az S útváltó jobb oldalára.
A reteszelő jelenség nem lép fel, mivel az N gombot már nem nyomjuk, és
a 2-3 csatlakozóján a vezeték kilevegőzött, és így az S szelep bal felén nincs jel.
Tehát az útváltó átbillen, az S 1-4 átmenetet bontja, és az S 1-2 portokat zárja rövidre.
Ennek következtében a dugattyú jobb teréből kiáramló levegő már nem az
F2, hanem az F1 fojtón keresztül kerül ki a szabadba.
6.2.3. Nyomásirányító elemek beépítési lehetőségei
Ezen elemek elsődleges felhasználása a dugattyú által kifejtet erő vezérlésére irányul.
Így két eset különböztethető meg: az erőkifejtés független, illetve nem független
módon következik be a két mozgásirányban. A 6.9. ábrán a B munkahenger
mozgása esetén, a munkatérbe vagy az 1-2 vagy az 1-4 portokon keresztül beáramló
levegő, az 1-es csatlakozó elé kapcsolt nyomáshatároló hatására, ugyanúgy
hat a dugattyúra, tehát a nyomás értéke a két munkatérben egy irányítóelemmel
állítható. Ezzel ellentétben az A dugattyú esetén, ha az útváltó és a henger
közé illesztjük be a nyomáshatárolót, akkor a korlátozás csak az illető munkateret
érinti. Mivel egy vezetékben mindkét áramirány lehetséges, és a nyomáshatároló
csak egy irányból terhelhető, szükséges egy ezzel párhuzamos visszacsapó szelep
beiktatása is.
110