10.01.2015 Views

Bevezetés a mechatronikába - MEK

Bevezetés a mechatronikába - MEK

Bevezetés a mechatronikába - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Fizikai rendszerek modellezése<br />

A további alkalmazáshoz a fenti két egyenlet átrendeződik úgy, hogy az egyenletek<br />

bal oldalán csak az állapotváltozók idő szerinti deriváltja legyen jelen:<br />

d<br />

R<br />

1<br />

1<br />

i( t)<br />

i(<br />

t)<br />

v ( t)<br />

v(<br />

t)<br />

, (3.39)<br />

k<br />

dt<br />

L<br />

L<br />

L<br />

d 1<br />

v ( t)<br />

i(<br />

t)<br />

. (3.40)<br />

k<br />

dt<br />

C<br />

Így elhelyezve, észrevehető az a mátrixösszefüggés, mellyel helyettesíteni lehet a<br />

(3.39) és (3.40) egyenleteket (az egyszerűség kedvéért az idő-paraméter nem jelenik<br />

meg):<br />

i<br />

v<br />

k<br />

R<br />

L<br />

1<br />

C<br />

1<br />

L<br />

0<br />

i<br />

v<br />

k<br />

1<br />

L<br />

0<br />

v . (3.41)<br />

Ebből az esetből általánosítható a megoldás egy n-ed fokú rendszerre is. Feltételezve,<br />

hogy x 1 (t), x 2 (t), ..., x n (t) az állapotváltozók, míg u 1 (t), u 2 (t), ..., u m (t) a rendszer<br />

bemenő paraméterei, egy n elsőfokú differenciálegyenletből álló rendszer képezhető:<br />

x<br />

a x<br />

a x <br />

a x b u b u b u ;<br />

1<br />

x<br />

2<br />

<br />

x<br />

n<br />

11 1<br />

a<br />

a<br />

21 1<br />

n1<br />

x<br />

x<br />

1<br />

12<br />

a<br />

a<br />

22<br />

n2<br />

2<br />

x<br />

x<br />

2<br />

2<br />

<br />

<br />

1n<br />

n<br />

a<br />

2n<br />

n<br />

a<br />

nn<br />

x<br />

x<br />

n<br />

b 11 1<br />

b 12 2<br />

b 21 u1<br />

b 22 u2<br />

b n 1<br />

u<br />

1<br />

b n 2<br />

Átrendezve az előbbi egyenletrendszert mátrix egyenletté:<br />

x<br />

1 a11<br />

a12<br />

a1<br />

n x1<br />

b11<br />

b12<br />

<br />

x<br />

a a a x b b <br />

2<br />

<br />

x<br />

n<br />

a<br />

21<br />

<br />

n1<br />

a<br />

22<br />

<br />

n2<br />

<br />

a<br />

2n<br />

<br />

nn<br />

<br />

x<br />

2<br />

n<br />

b<br />

21<br />

<br />

n1<br />

b<br />

<br />

u<br />

22<br />

n2<br />

2<br />

<br />

<br />

<br />

b 1 m m<br />

b 2 mum<br />

b<br />

b nm<br />

b<br />

1m<br />

2m<br />

b<br />

<br />

nm<br />

u<br />

m<br />

u<br />

u<br />

;<br />

.<br />

<br />

1<br />

m<br />

(3.42)<br />

. (3.43)<br />

Ez utóbbi egyszerűbben is felírható:<br />

x A<br />

x<br />

B<br />

u. (3.44)<br />

A (3.44) egyenlet a vizsgált rendszer mátrix-vektor állapotegyenlete, melyben a<br />

vektorokat kis, félkövér betűkkel, a mátrixokat nagy, félkövér betűkkel jelöltük, továbbá<br />

az x , x és u vektorok az idő függvényében vannak kifejezve. A módszer<br />

áttekinthetősége miatt, lehetőségünk van a számításokat leellenőrizni a mátrixalgebra<br />

segítségével. Tudva, hogy az egyenlet jobb és baloldalán a vektorok mérete<br />

meg kell egyezzen, vigyázni kell, hogy az A mátrix nxn, a B nxm, illetve az x vektor<br />

nx1 és az u vektor mx1 méretű legyen. Visszatérve az RLC áramkör példájához,<br />

37

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!