Bevezetés a mechatronikába - MEK

A programozható vezérlők alkalmazása
alakú, tehát az osztás eredménye:
G(x) =g r x r +g r-1 x r-1 +...+ g l x + g 0 (7.4)
x r M(x)/G(x) = P(x) + R(x)/G(x), (7.5)
ahol P(x) az osztható rész, míg R(x) a maradék. A következő lépésben az eredeti
üzenetből képzett r helyértékkel eltolt polinomból ezt a maradékot kivonják, és az
így kapott polinom T(x) együtthatóit küldik el a CRC-mezőbe.
x T M(x) - R(x) = T(x). (7.6)
A CRC-mezőbe küldött T(x)-nek megfelelő bitsorozat tehát ugyanúgy megérkezik a
vevőhöz, mint az üzenet többi része. A vevőoldali procedúra nagyon hasonló az
adóoldalihoz. Tételezzük fel, hogy az elküldött bitsorozat az átviteli úton sérül, és a
vevőhöz egy eltérő változat érkezik, vagyis:
T(x) -» T(x) + E(x) alakúra változik, ahol E(x) a hiba. (7.7)
Amennyiben a vevő által is ismert generátorpolinommal az üzenetet elosztjuk:
[T(x) + E(x)]/G(x) = P(x) +E(x)/G(x), (7.7)
vagyis az osztás eredménye E(x) miatt maradékot tartalmaz, tehát hiba lépett fel az
átvitelkor. A generátorpolinommal történő osztás csak akkor ad maradék nélküli
eredményt, ha az eredeti üzenet érkezett a vevőhöz. Feltáratlan hiba akkor maradhat
az üzenetben, ha E(x) véletlenül maradék nélkül osztható G(x)-szel.
A feltáratlan hibák valószínűségi értéke csökken, ha a generátorpolinomot nagyon
gondosan választják meg. A generátorpolinom szinte minden esetben tartalmaz
egy (x+1) szorzótagot, ami a paritásvizsgálatot teszi lehetővé.
Mivel az M(x), illetve G(x) egyaránt bináris formában kerül feldolgozásra, így a
CRC képzése egyszerű logikai műveletekkel könnyen és gyorsan elvégezhető.
7.5.6. A hálózati kommunikáció
Bár a pont-pont közötti kommunikációnak vannak tipikus alkalmazási területei, napjainkban
a több pont közötti kommunikáció igénye növekszik.
Több PLC közötti kommunikáció módszerei a következők:
több soros vonal révén kialakított pont-pont kapcsolat (7.17.a ábra);
PLC-hálózat (7.17.b ábra);
ETHERNET-hálózat (7.17.c ábra);
adatgyűjtő számítógép.
172