10.01.2015 Views

Bevezetés a mechatronikába - MEK

Bevezetés a mechatronikába - MEK

Bevezetés a mechatronikába - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A mechatronikai rendszer felépítése<br />

rendszereket a klasszikus megközelítéssel már nem lehetett tovább fejleszteni. A<br />

80-as évekre ezek a tárgyalási módszerek már nagyon bonyolult és fejlett eljárásokká<br />

váltak, és megjelentek más, ezekkel rokon kutatási területek is (pl. a modellhibák<br />

hatása a visszacsatolásos rendszer teljesítményére).<br />

A fentiekkel párhuzamosan fejlődött a nemlineáris rendszerek vizsgálata is, mivel<br />

rájöttek, hogy számos valós esetben a vezérlési feladatok nemlineáris elemeket<br />

tartalmaznak. Ugyanígy, a szükséglet hozta az adaptív irányítás, önhangolásos,<br />

intelligens vezérlés, stb. megjelenését is. Napjainkra a vezérlés- és irányítástechnika<br />

egy kifejlett és sokoldalú tudománnyá vált, mely lehetővé teszi egy feladat<br />

több szemszögből való tárgyalását.<br />

4.2. A mechatronikai rendszer elemei<br />

Visszatérve egy rendszer meghatározására, meg kell említeni, hogy ez nem más,<br />

mint egymással jól meghatározott összefüggésben levő alegységek összessége.<br />

Tehát az első lépés egy rendszer vizsgálatában az elemeire való bontás. Ezeket<br />

az alrendszereket, természetesen, szintén tovább bonthatjuk addig, amíg különböző<br />

kritériumoknak eleget téve eléggé feldaraboltuk az eredeti rendszerünket. Az<br />

említett szabályok esetenként különbözhetnek az analízis végcéljától függően. A<br />

me-chatronikai rendszer feladata, hogy a környezete tulajdonságait érzékelje, mérlegelje,<br />

majd bizonyos szabályok szerint megváltoztassa ezeket. Ennek megfelelően<br />

fontos a környezet-rendszer határ kialakítása. Ezt ismerve, felvázolhatjuk a<br />

rendszerünk be- és kimenő mennyiségeit, tehát nagyvonalakban tisztába lehetünk<br />

a rendszer tevékenységével. Alkalmazva a fenti leírást az alegységekre, egy úgynevezett<br />

rekurzív vizsgálati módszert dolgozhatunk ki, melyet a 4.6. ábra is tükröz.<br />

Ebben az esetben a be- és kimenő mennyiségeket az alrendszerek közötti illetve –<br />

egyes esetekben – a környezetből származó mennyiségek jelentik.<br />

I.<br />

II<br />

.<br />

III.<br />

IV.<br />

VI.<br />

V<br />

.<br />

I.<br />

II.a<br />

II.<br />

b<br />

III.<br />

IV.<br />

VI.<br />

V<br />

.<br />

4.6. ábra<br />

Egy rendszer elemeire való osztása és a környezet rekurzív kialakítása<br />

43

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!