Bevezetés a mechatronikába - MEK

Hidraulikus rendszerek
A nagyobb térfogatáramoknál itt is csaknem mindig elővezérelt nyomáscsökkentőt
használnak (5.19. ábra). A folyadék a P és a P’ csatlakozók között halad,
illetve a szelepen (9) keresztül hat a rugóval (7) feszített záróelemre (8). Ha a P
nyomás túlságosan megnő, akkor a záróelem nyit, és engedi a tolattyút (6) balra
elmozdulni. Az így kialakult fojtó meggátolja a P csatlakozóból a folyadék átfolyását
a P’-be. Ha a terhelés részéről nő meg a nyomás (P’), akkor az (5) élnél nyomja
a tolattyút, és lehetősége van a folyadéktöbbletnek a T A csatlakozón keresztül a
tartályba távozni.
Nyomáskülönbség-állandósítók
A nyomáskülönbség-állandósítók, olyan szabályzórendszerek, melyek a hidrosztatikus
rendszer két meghatározott pontján mért nyomások különbségét állandó értéken
tartják, függetlenül a térfogatáram változásától, vagy a pontokban mért nyomások
értékétől, amelyek zavaró jelként hatnak. Az 5.16. ábrán feltüntetett vázlat
attól vált nyomáshatárolóvá, hogy a kimeneti csatlakozót rákötöttük a tartályra, tehát
környezeti nyomáson van. Bármely más felépítésben nyomáskülönbségállandósító
szerepét tölti be, viszont, egyes hidraulikus elemek csatlakozási pontjai
közötti nyomáskülönbség tartására építhető be. Más jelentőségük nincs.
Nyomásviszony-állandósítók
P A
A 1
A 2
P B
5.20. ábra
Nyomásviszony-állandósító vázlata
Működési elve az 5.20. ábrán tekinthető meg. A kimeneten mért nyomás a tolattyú
megfelelő felületeinek viszonyától és a bemenő nyomástól függ:
76