Élő tanítások.

12
nemcsak az igazi tudománynak, hanem Földessy Gyula találó
és hű tanúsága szerint az igazi erkölcs, a léleknemesítésnek is
iskolája volt. Szívből szerette tanítványait s az egyetemi évek
lezárása után sem szakadt el tőlük. Rousseau új életformákat
kifejező tanításainak eszmeébresztő hatását adta tovább leg-
melegebb reménységgel. Lelkesedésének tüzét és az örökké-
való eszmék szolgálatában álló életet állította elénk példaképül.
Bátran tehette, mert mindig élesen elítélte a romlott korok elvét:
Porrige manum et da pecuniam.
Elő tanításai ma is biztató erők a magyarság szellemi
életében. Világos eszméinek termékenyítő hatása természetes
és szilárd egységbe foglalják mindazokat a tanítványokat,
akik az ő katedrája körül egymásra találva és egymás nyo-
mába lépve, együtt lelkesedtek valaha Ballagi Aladárral. Isme-
reteit előítélettől mentesen, három világrészben szerzett könyv-
es levéltári kutatások alapján úgy rendezte, hogy a történelem
igazságai s azok örökérvényű tanulságai szeretett hallgatóit
idejénvaló önismeretre s kötelességeik erőteljes megragadására
vezessék. Lobogó lélekkel művelte a tudományt s annak hideg
világában önmagát feledve, csak a célt keresve vágyott tágítani
tudásunk határait.
Nagyobb munkái ma már könyvárusi ritkaságok. Eredmé-
nyeiben élnek tovább s emelkedett szempontokkal gyarapítják
a magyar nemzeti életet. Első fiatalkori műve a magyarság
szellemi életének ébredését vizsgálja. A magyar királyi testőr-
ség története 1872-ben és 1877-ben két kiadást ért el. Teljesen
ismeretlen területet tárt fel s nagy figyelmet keltett úttörő mun-
kája: A magyar nyomdászat történeti fejlődése 1878-ban.
A francia szellem s egy „gall koponya” észjárását tünteti fel
Duruy Viktor Világtörténelmének magyar nyelvre való átülteté-
sével s a magyar nemzet történetének e műbe illesztésével
1880-ban. Ε művével jelzi az irányt, merre vonja belső ösztöne.
Az ötvösmesterség műkifejezéseinek pontos és szakszerű értel-
mezését a Kecskeméti W. Péter Ötvöskönyve adja 1884-ben.
A minden nemzeti érzülettől távolálló zsoldos hadsereg szelle-
mét a Wallenstein horvát karabélyosaiban 1882-ben, viszont
ennek ellentéteként I. Frigyes Vilmos porosz király c. művében
1888-ban, a nemzeti lélek őserőinek feltárására irányuló királyi