Élő tanítások.

444
ki történelmi kutatásaimban Salamon úrtól vettem irányt, ki az
ő minden sorát, mindmostanig, a szerető tanítvány áhítatával
olvastam. Ez érzet befolyása alatt írtam a „Habt-Acht-Stellung”
politikáról, bizton számítván arra, hogyha nem inge Salamon
úrnak, nem veszi magára. Csalódtam, nagyon csalódtam, mert
Salamon úr nagyon megharagudott. S ezzel áttérek a dologra.
Salamon úr a Nemzeti Hírlap mai számában „A berlini
szerződés” cím alatt, folytatja kormányhű politizálását. Ezzel mi
nem akarjuk azt mondani, mintha sugalmazott iró lenne, mert
oly megbélyegzés volna ez, melynek csak föltevése ellen is til-
takozunk. Nem mondottuk tegnapi cikkünkben sem és nem is
sejtjük, Salamon úr honnan vette e vádat önmaga ellen? Mi
éppen ellenkezőleg, ismerve Salamon úr e tárgyban írt vala-
mennyi cikkét, elég alkalmunk volt értesülni az ő megcsonto-
sodott, a régiségtől immár elavult nézeteiről Bosznia középkori
állását illetőleg. Sőt jólélekkel elmondhatjuk: amint észrevettük,
hogy középkori mértékkel mérlegeli a mai viszonyokat, előre is
megmondhattuk volna, miket fog írni ez ügyben.
Mi csak az ellen szállottunk síkra, hogy Salamon úr éppen
most, midőn Bosznia kapui előtt 30.000 magyar katona szívé-
ben küzd a fegyelem a hazafisággal, hogy éppen most lép föl
efajta eszméivel, melyek tarthatatlanságát hangosan hirdeti a
magyar nemzet közvéleménye és igazságszeretete, csakúgy, mint
a történelem tanúbizonysága.
Bosznia megítélésében, Salamon úr felfogása szerint, min-
denekfölött álló szempont az utaké, mert egy nagy nemzetközi
út nyílik meg Bosznián keresztül az Aegeumi tengerig, mely
ránknézve előnyös volna.
Ha Chlumeczky vagy de Pretistől eredne e nyilatkozat,
elismernők, hogy a maguk szempontjából igazuk volna. De ha
magyar ember csinál propagandát a Magyarországot elkerülő,
a budapest-zimonyi vasútat elodázó, hazánkat nem is érintő
Szaloniki-Bányaluka-Szannaujvár (Növi) -Sziszek-Zágráb-Grác-
Bécsnek menő vasút mellett: mit mondjunk arra mást, mint
hogy legvitálisabb érdekeink rovására, s a bécsiek előnyére,
ez az első eset, hogy a magyar sajtó egyik tekintélyes tagja
szót emel.
Elannyira, hogy maga a Nemzeti Hírlap, melybe Salamon