Élő tanítások.

144
lemreméltó kis értekezés van Gooss Károly tanártól: „Tanul-
mányok a trajáni Dácia földrajza és történelméről.” Ε cikk 3
részre oszlik, az elsőben Dácia földrajzának forrásairól ír, a má-
sodikban a tartomány földrajzát, a harmadikban történelmét
tárgyalja. A kútfőket helyesen ítéli meg, többek közt Vass József
érdemkoszorúzott, Erdély a rómaiak alatt című munkáját sem-
mire sem becsüli, míg ellenben elismeréssel szól Torma Káro-
lyunkról; de azért midőn helyreigazítja Mannert és Ackner azon
hibáját, hogy a Porolissumba vezető utat a marosmenti Apu-
lumtól vezetik föl: egy szóval sem említi, hogy ezt a kérdést
Torma Károly derítette föl. A délmagyarországi ú. n. római sán-
cokról írván, mint saját véleményét adja, hogy ezeket valószí-
nűleg Hadrián császár húzatta, (S. 29) holott már Griselini
1776-ban azt írta, hogy a római sáncokat némelyek Adrián csá-
szár korába helyezik. 1 Hasonlókép elhallgatja a kútfőt, midőn
Herodot azon helyét, hogy a Maris egyesül az Isterrel, akkép
értelmezi, hogy Herodot a Tisza alsó folyását is Marosnak vette.
Tudtunkkal e kérdést legalaposabban Roessler Róbert tisztázta,
tendentiósus bár, de roppant tanulmánnyal írt művében. 2
Másokat meg oknélkül idéz. így pl. a 21-ik lapon Jorda-
neshoz semmi értelme, hogy Wattenbachot a szászoknak előbb
heidelbergi, most berlini nagytudományú ágensét hozza fel
összevetésül.
A helyneveket általában véve igen eltorzítja. Parácot Gri-
selini nyomán Parathasnak, Berekutcát Berekukának, Kőröst
Köröschnek slb. A szövegben azonban még tűrhető ez a hiány,
de lényeges hibává lesz az értekezéshez kapcsolt térképen,
mely Ackner die römischen Alterthümer u. deutschen (?) Burgen
in Siebenbürgen című, a bécsi Jahrbuchok I. kötetében és külön
lenyomatban is megjelent műve térképe alapján van készítve,
csakhogy a bécsi Mittheilungen és Jahrbuchok kisebb térképei
nyomán hozzá vannak adva Moldva-Oláhországok és Bessarabia
telepei is.
Ε térképen meg vannak jelölve a védrendszer főrészét
képezett sáncok is. Azonban e tekintetben zsúfolva van hibá-
1 Griselini: Geschichte des Temescher Banats. S. 296.
2 Romanische Studien. Untersuchungen zur älteren Geschichte Rumä-
niens. Leipzig, 1871. S. 6.