Élő tanítások.

1. Buda regia és Buda ereklyéi.
- Szemelvények Buda és Pest a világirodalomban c. műből. -
Ötven éve immár, hogy az 1872: XXXVI. te. a következő-
ket rendelte: „Buda és Pest sz. kir. fővárosok, valamint
Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utóbbiak Pest-
vármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy
törvényhatósággá egyesíttetnek.” Ε törvény végrehajtásának fél-
százados évfordulóját a főváros, a Budapestre vonatkozó 1097
Hungaricá-nak, Ballagi Aladár fáradhatatlan tudományos gyűjté-
sének „a múló nappal el nem múló” ismertetésével is meg-
ünnepelte. Ε hatalmas mű bevezetésében ezeket olvashatjuk.
A magyar főváros világirodalmi híre, neve, dicsősége egy-
idős a világtörténelmi újkor kezdetével. Bizonyítja ezt már maga
a város neve a renaissance korában. Ókori mintára akkor jött
divatba városok jellemzése a nevükhöz biggyesztett jelző által.
S íme, Bologna la docta, Fiorenza la bella, vagy Palermo la
felice mellett legalábbis egyenlő kultúrszínvonalat jelez Budá-
nak már Zsigmond alatt felbukkanó s Mátyás király korában
széltire használt „királyi” mellékneve: „Buda regia”. Benne
van e jelzőben minden, ami tekintély, fény és fenség. Abban
az időben á mindenütt bomlásnak indult állami rend megmen-
tésének gondolata, az ókori emlékek tanulmányával kapcsolat-
ban a kor eszményévé avatta az imperátori, más szóval, a
renaissance nyelvén a principét, akit nálunk királynak hívtak.
S ahol csak fejlődést látunk, mindenütt ez a hatalmi typus a
közdolgok újjáalakulásának tengelye. Katholikus Ferdinánd,
XI. Lajos, VII. Henrik, II. János: a Tökéletes, 111. Frigyes és
bizonyos tekintetben még Rettenetes Iván is, mindenik a maga