Élő tanítások.

127
megkezdettek a nyomatási előmunkálatok. Szenczi Molnár
Albert t. i. 1587-ben Göncre ment tanulása folytatására, hol
mestere, Károli, éppen a magyar biblia nyomatásával lévén
foglalatos, őt ez ügyben gyakran átküldözte a vizsolyi nyom-
dába. „Mely első kibocsátásnak (a vizsolyi bibliát érti) szolga-
latjában, akkori gyermekségemben is, részessé tött engemet az
istennek gondviselése. Holott az időben lábánál forganék az
becsületes embernek, Caroli Gáspárnak, az gönci prédikátornak,
az ki főigazgatója volt a kinyomtatásnak. Ez engem gyakorta
az visoli nyomtató helyben kiküldött az ő tőle írott levelecs-
kékkel” – írja Molnár az általa 1608-ban másodszor kiadott
biblia „Ajánlólevelében”.
A vizsolyi biblia példányaiból Jankowich Miklós 1834-ben
még mindössze 8-at ismert, s szerinte „ritkább és ha tökéletes
épségben fenntartatott, a legritkább magyar könyvek sorába
tartozik”. 1 Már Károly úr „éppen nem ritka könyvnek” nevezi,
méltán, mert ő és Szabó K. 18 példányát ismerik. 2
A vizsolyi nyomda később is csak theologicumokat termelt,
kinyomatott egy Index Biblicust, 1593., 8. r., Gönczi István Pan-
harmoniáját 1599., 4. r. s Mantskovitnak „Az egész szent Bib-
liára való Index vagy Lajstromát.” 1600. 8. r. S ezzel megszűnt
a nyomda. Rövid élete alatt becses műveket bocsátott világgá,
melyek elseje, a protestánsok vallásának kútfeje, azóta számos
kiadást ért. K. úr a későbbi kiadásokra is kiterjeszkedik, melyek
nem tartoznak szorosan e munkába, inkább csak hátterét ké-
pezik, föltüntetvén, minő eredménye lett a vizsolyi nyomda első
termékének. Ε névsor tulajdonképp a Balogh Ferenc Magyar
prot.-egyh.-történelem részleteiben közlött magyar bibliakiadások
közül szórói-szóra kiírt Károli-félék táblázata, javításról szó sincs,
bővítés is mindössze az 1872–75-ig megjelentek fölsorolása.
Pedig van mit javítani Balogh úr művén.
A vizsolyi bibliának mindjárt legközelebbi kiadását K. úr
1 Biblia tudniillik a szentírás különb és eredeti magyar fordításainak
öt példái. Esmérte« W. J. M. Pesten, 1834. 33. 1.
2 19-ik példány az u. n. Ráday-könyvtárban, Budapesten, 20-ik (csupán
«Az szent biblianac masodic része”) a British Museumban, Londonban. Ca-
talogue de la bibi. de M Etienne de Nagy, chez, List & Francke a Leipzig.
Cat. No. 61. p. 11.