Élő tanítások.

239
el voltak tőle tiltva, másfelől biztosítjuk az életet, a fejlődést, a
haladást, úgy a leszorított osztálynak: a nőknek, mint az egész
társadalomnak.
Ily józan vezérelvek képezik éltető lelkét, lényegét Legouvé
legújabb munkájának. Michelet légvárai, bombasztjai (La femme.
Paris, 1860. – L'amour. 6-e éd. Paris, 1865.) Schopenhauer pes-
simista ridegsége, mely a nők rabszolgai alárendeltségében és a
polygamia behozatalában látja a nőkérdés megoldását (Über die
Weiber. Parerga et Paralipomena. II. Bd. Cap. XXVII.) mind-
ezek egyaránt távol állnak Legouvé gondolatkörétől. Nem is
reflectál rajok, de csak egy szóval sem!
Ha már összehasonlítással akarjuk jellemezni e művet:
olybá vehetjük, mint Baerenbach közvetítő munkáját. 1 Csakhogy
míg ez a német száraz, mint a garda: Legouvé érdekfeszítő
kezdettől végig s ha bölcselkedései olykor-olykor terjengésbe
csapnak át, csakhamar gondoskodik unaloműzőről: költői rész-
letekkel tarkázza művét vagy társalog olvasójával azon a bű-
bájos nyelven és modorban, melynek a francia szellem legna-
gyobb hódításait köszönheti.
Legouvé összehasonlítja a multat a jelennel s jelzi a jövőt,
vagyis rámutat a rosszra s kimutatja a jobbat. Ugyanolyan ala-
pos inductioval, mint aminővel egy másik társadalmi munkája
ékeskedik, 2 vizsgálja és megfejti a női élet alapelveit a leány,
hitestárs, anya és nő helyzetében. A nők e négy osztálya szá-
mára, összefoglalva fejtegetései lényegét, törvényben és közgon-
dolkozásban a következő javításokat sürgeti:
1. A leányok számára: A nevelés reformját; törvényt a
csábítás megtorlására; a házasságnak érettebb korban kötését;
személyes befolyásukat a beleegyezés kérdésében.
2. A hitestársak számára: Nagykorúságot; szabad ren-
delkezést vagyonukról; a férj hatalmának korlátozását neje sze-
mélye fölött; családi tanács alkotását a férj hatalmának ellen-
őrzésére.
3. Az anyák számára: A gyermekek igazgatását és neve-
lését; hogy joguk legyen gyermekeik házasságába közbeszó-
1 Das Problem einer Naturgeschichte des Weibes. Jena, 1877.
2 Atya és fiú a XIX. században. Ford. Feleki József. Bp., 1878. Frank-
lin-társulat (a „Kis nemzeti múzeum” 42-43-ik kötete).