Élő tanítások.

605
– Mert oly kor kezdődött abban az időben, mely nem tűrt
semmit, ami valóban nagy, az önzetlenség, a szenvedély, az
önfeledtség, a tehetség által. Minden a kiegyenlítődés felé haladt,
hogy legyünk frère et cochon valamennyien, mintha emberi
állatok lennénk, kik közt érdem és érdemetlenség, önzés és
önzetlenség, tudás és tudatlanság, s más efféle címen, nem
szabad különbséget tenni. (21. l.)
9. Az igazi Rákóczi.
- Budapest. 1916, Rényi Károly. 202. 1. -
Indokoltnak és természetesnek tartom, ha az Akadémia,
mint hivatalosan szervezett testület, szélső irányok terjesztését
nem vállalja. Akadémiák, Richelieu-alapította ősmintájuk óta,
mint tekintélyi intézetek, a tudományt mindig és mindenütt csak
bizonyos korlátok közt művelik. (4. I.)
*
XIII. Leo pápa, 1883 aug. 18.-án apud Sanctum Petrum
kelt levelében, a vatikáni levéltár megnyitásának alkalmából,
mint történetbúvárokhoz, „Dilectis Filiis Nostris, S. R. E. Cardi-
nalibus Antonino de Luca, Joa. Bapt. Pitra et Jos. Hergenroether”
eme fenkölt szavakat intézte:
„Mindekor szem előtt tartsák, hogy semmi valótlant ne
mondjanak és semmi igazat el ne hallgassanak; kerüljék a
részrehajlásnak és a szántszándékos elhallgatásnak még a lát-
szatát is”. (30. l)
*
Az emberi lélek legnagyobb ismerője, a római egyház,
pontosan megkülönböztette a tiszteletnyilvánítás külünböző foko-
zatait. Imádat (adoratio) csak a Legfőbb Valóságot illeti meg;
fölöttébb való tisztelet (hyperdulia) a Boldoganyát, mert Isten-
szülő ugyan, de mégis csak ember; és csupán tisztelet (veneratio)
a szenteket, mert hiszen csak gyarló emberek. (41. l.)
*
Seignobos, az újkori történelmi módszertan nagymestere,
egész könyvet írt arról, hogy „a történelem nem lehet többé
stílgyakorlat”; hogy a flosculusok alkalmazása művészi szem-
pontból is idejét múlta a történetírás terén; hogy a történelem-
ben a művészet belső szépségen alapszik, s akkor felel meg