Élő tanítások.

209
tészet közé, a ledönthetlen válaszfalat. A római katholicismus,
mint az igazi kalvinismus, transactiót nem ismer, s a római
egyház magyar papsága, ez elveihez híven, méltán ellenezhette
a görög vallásúak egyházi építészeti modorának behozatalát.
Annyival is inkább, mert mindennapi a tapasztalat, hogy val-
lásban és politikában a közelebb álló, rokon felekezetek vagy
pártok, féltékenyebb szemmel kísérik és jobban gyűlölik egy-
mást, mint a homlokegyenest ellenkezőket.
Részünkről ily életbevágó érdekkülönbségnek tulajdonítjuk
azt a sajátságos tényt, hogy a byzanci ízlésben tartott csekély
építményeink is, mint az orahovicai zárda Slavoniában, csak a
róm. kath. clerus mindenhatósága megszűnése után a XV.
században, vagy még később keletkeztek, akkoriban, midőn a
törökök elől menekvő szerbek telepedtek le az ország déli részein.
A magyarral közös hitet valló népek közül, a román és
átmeneti ízlés terjesztésére, nevezetesebb hatást a franciák
gyakoroltak. Határozottan állíthatjuk, hogy e nemű építés-modo-
runk keletkezésére, a francia iskola hasonlíthatatlanul többet tett
a németénél, azt bizonyítva be ezzel, hogy éppen ezen ízlés
fölvirágzása korában, hazánk közlekedése Franciaországgal
minden tekintetben jelentékenyebb volt, mint a német földdel.
A román ízlést nem a német közbevetítése folytán, hanem
közvetlenül a franciától vettük át. A francia befolyás az Árpádok
alatt mélyebb gyökereket vert, elősegítve III. Béla és II. Endre
francia nejei által. De még többet tett ez irányban az, hogy a
három legelőkelőbb szerzetes rend zárdái nem Németországból,
hanem a román földről népesíttettek be.
A bencések még sz. István alatt, leginkább Olaszországból,
a premontreiek II. István alatt 1120-ban, a cisterciták II. Géza
alatt 1142-ben rendjök származási helyéről, egyenesen Francia-
országból vándoroltak be, s ez utóbbiaknak III. Béla oklevélben
biztosította a franciaországi szerzetes társaikéval azonos szaba-
dalmakat és előjogokat. Igen természetes tehát, hogy Henszl-
mann szavai szerint, minden berendezést, mely tőlük függött,
régi hazájok zárdái mintájára szándékoztak megtenni. Innen
van az is, hogy a francia befolyás leginkább apátsági és pré-
postsági templomainkon látszik meg.
A francia befolyás mellett, föltűnnek még az olaszországi