Élő tanítások.

306
az, hogy a templom zsúfolva van arannyal-ezüsttel, mely csil-
logó szikrákban veri vissza a gyertyák minden oldalról reá eső
sugarait. Belsejében „paraszt”, vagyis sújtásozatlan tér – amint
Arany mondta – nincs egy tenyérnyi sem.
A szentélyt a közönségtől a képekkel és faragványokkal
ékeskedő Ikonostas választja el. Három ajtó van rajta. A kö-
zépső a legnagyobb; „királyi kapunak” hívják. Ennek függö-
nyeit a szertartás alatt időnként félrevonják, úgy, hogy a mögötte
fungáló pap láthatóvá lesz.
A templomban egyáltalában nincsenek székek. Az orosz
hívő, amint a templomba lép, arcra borúi, megcsókolja a köve-
zetet, rajta tartja egyideig homlokát, s aztán mindvégig állva
imádkozik, keletre fordult arccal keresve a kegyelemképet. Mária
megdicsőülését ábrázolná e szent kép, melyet egész Orosz-
országban legrégibbnek tartanak; állítólag még 1070-ben hozták
ide Görögországból. Valóban erős hit kell ahhoz, hogy e kép
meredt vonásaiból a megdicsőülést olvassuk ki.
Nyugaton az egyházi festészet a nép szellemének leg-
hívebb tükre. Apránként bontakozott ki az ősi formákból, a
merev, symbolicus alakokat átváltoztatta élő egyének kép-
másaivá, a meredt szemekbe életet öntött, emberi érzelmeket s
értelmet lehelt arcukra. Az egyházi művészet folytonosan haladt
a korral, úgy hogy a műismerő pontosan meg tudja mondani,
ez vagy ama szentkép mely korból való.
Ellenben az orosz egyházban a szentképeket ma is szol-
gailag azon mód, ama byzanci typusok szerint másolják, me-
lyeket Konstantinápolyból ezer esztendővel ezelőtt kölcsönöztek.
A régi byzanci alakokat hűségesen s szigorúan megtartották az
ikon-okban, melyek feszesek, ódon szabásúak, nincs bennök
semmi kifejezés és perspectiva.
Az előbbi képek mintegy bizonyságjelei a nyugati keresz-
tyénség fejlődő, haladó irányzatának; emezekben világosan
láthatjuk a keleti keresztyénség egyhelybenmaradását, fejlődés-
képtelenségét, tespedését, megcsontosodott mozdulatlanságát.
A Pecserszkaja-lavra székesegyházának aranyozott ezüsttel
dúsan megrakott főoltárán, arany szekrényben őrzik Szent-
Vladimir koponyáját. Szvétoszlavics I. Vladimir, Szent-István
magyar király kortársa, ugyanazt a helyet foglalja el az orosz