Élő tanítások.

542
vélem, nyitjára is akadtam; s immár módomban áll a „János-
köröm” értelmét, melyet eddig senki sem betűzött ki, történelmi
adatok és következtetések segélyével, minden kételyt kizárólag
meghatározni. A János-köröm legelőször, még a XVI. század
végső éveiben, Bocskay István kincsei közt említtetik, ekképp:
„Egi himes kerekded Scatulaban. Három ewnek való szeoreoz
Janoz Bwr, Negiedik szeoreoz Janoz beor ew Araniazott ezwstel
csinaltt kin Bathori Griseldis Czimere es neve vagion ki meczve.
Ismegh Negi Janoz keoreom, ismét ruhában varrott Angvilla hal
beorebeol való három ew. Imett egi ía kerek Scatulaban egi
darab Janoz keoreom,” stb.
Ettől fogva egész a XVII. század közepéig, hol itt, hol
amott, gyakorta találkozunk e szóval. így pl.:
1612; gr. Thurzó György kincstárának leltárában: „Az
kézre-valók száma. – Negyedik pár kézre-való, orvosságos kö-
vek vannak benne. Ötödik pár kézre-való, Janusz-köröm vagyon
benne. Fél kézre való, fövény ellen való kövek vannak benne.”
1643; Thököly Mária hozományában: „Arany pereczek
száma. – 2. Arany perecz, Jans köröm-mel csinált, mely nyom
aranyat mindenestül Nro 27.”
1647; Woiszka Ilona Krisztina hozományában: Arany-
perecek száma. – 2. Harmadik (pár) aranyperecz, zománczos
Jausz (így) köröm benne. 4. Negyedik pár aranyperecz, sokféle
orvosságos kővel rakott.” Ez Deák Farkas olvasása, ki, megkérdő-
jelezve, „Jausz”-nak olvassa azon körmöt, melyet Kovách Nándor,
ugyanezen okiratnak Radvánszky gyűjteményében való közzé-
tételekor „János”-köröm név alatt ír le.
1651; br. Eszterházy Ilona hagyatékában: „Egy János
köröm mind büröstől.”
1656; Berényi György ingóságai közt: „Arany miv. -
Negyedik, gyermek nyakába való kis arany láncz, egy kis füg-
gőstül. – Két pár arany perecz János körmes. – Negyedik
abroncs gyürü János körém benne.”
Ezen adatokból mindenekelőtt azt következtettem, hogy
akik közölték, a János-, Janusz- vagy Jans-köröm leírásakor, a
szó jelentésére nézve, valami Jánosnak vagy éppen Hansnak
a körmére gondolhattak. Rendesen nagy betűvel írták, épúgy,
mint „késmárkot” (Kieselstein, Bergkristall), melynek megfejtése