Élő tanítások.

268
Tudományos Akadémia, a Magyar Történelmi Társulat, a Ma-
gyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és a Magyar Néprajzi
Társaság nevében és megbízásából helyezek el ravatalodon,
a lehető legegyszerűbbnek, minden rikító színtől mentesnek kell
lennie. Mert ez való hozzád, kinek egész egyénisége maga
volt a megtestesült szerénység és igénytelenség.
Mint szegény fiú jöttél közénk a fővárosba. Ernyedetlen
szorgalmad és alapos tudásod híre, hamarosan rád terelte a
Magyar Tudományos Akadémia vezetőinek figyelmét. Tisztvise-
lőül alkalmazva, harminc éven át példátlanul megállottad he-
lyedet. Azon idő alatt bárki kereste föl az Akadémiát, biztos
lehetett benne, hogy téged a helyeden talál és helyt állasz, ha
útbaigazítást kér tőled. Elő bizonysága voltál annak, hogy az
eszményileg nagy munkaerők: Dickens posthackney-je, Laveleye
cheval de renfort-ja, melyet magyar kitűnőségeink rudas és
csataló kifejezéssel alkalmaztak magukra, – nem csupán a
világrengető nagyságok soraiban jelentkeznek. Te is azok közül
való voltál a munkaösztön, a munkaszeretet és a tényleges
munkateljesítés hármas jogcímén.
Irodalmi tevékenységed is bátran mérkőzött a legnehezebb
s egyúttal a legháládatlanabb feladatokkal, melyekben a reá-
szentelt fáradság rendszerint fordított arányban áll az ered-
ménnyel. Kezdted a dákok történetével, folytattad a longobar-
dokéval, múltunknak legkevésbbé föltárt, legsötétebb dűlőire
árasztva világosságot. Csanádmegye monographiájával, levéltára-
pusztult vármegyének mutattad be múltját 1715-ig, vagyis addig
az időpontig, ahol már könnyű róla beszélni. S ezt és több
hasonló művedet végezted akként, hogy saját szavaid szerint
„hivatalos elfoglaltságod miatt, éjjelt nappallá téve kellett másol-
gatnod az okleveleket”.
Mikor aztán a Magyar Történelmi Társulat titkári tisztére
és folyóiratának szerkesztésére, e nehéz és kényes feladatra
kellett megfelelő munkaerő, könnyen érthető, hogy éppen téged
hívott föl erre a közbizalom, s nem is csalatkozott meg ben-
ned. Ε téren is, mint minden te dolgodban, hármas functiód
minden ágában, a becsületes, lelkiismeretes munka emberé-
nek bizonyultál.
Nem tartom helyesnek, amit Voltaire mond: on doit des