Élő tanítások.

533
VI. Károly öröksége megnyílásának történelmi mozzana-
tában egymást érik a nagy események s a meglepő fordulatok,
melyek magukban véve is elegendők arra, hogy magukkal
ragadják érdeklődésünket. Azonban e válságos és zűrzavaros
időszaknak, mely jó időre átalakította Európa arculatát, valóban
idegfeszítő érdekességet mindenekfölött a főszereplők nagy-
szabású jelleme s eredeti alakja kölcsönöz.
Egyfelől egy ifjúsága bűbájos szépségében ragyogó királynőt
látunk, elhagyatva égtől-földtől, érezve, hogy süpped lába alatt
a föld. Segítségért fordul mindenhová és sehol nem talál irga-
lomra. Belátja, hogy önmagán kívül nincs igaz barátja e földön,
s ettől fogva ellenfelei árulásainak egymaga áll ellent a leg-
hősiebb szilárdsággal. Szenvedélyes lelke izzó lávaként ömlik
el birodalmában, fölhevítve a kedélyeket, lelket öntve a csüg-
gedezőkbe. Szembeszáll a végzettel s nem éri be azzal, hogy
örökös tartományait biztosítsa, hanem elszántan küzd amellett
is, hogy a császári koronát férje, egy kellemetlen ember, hom-
lokára tétesse.
Másfelől egy 28 éves fiatalember kerül napszínre, ki
mindeddig csendesen rejtőzött a múzsák pieriai berkében. Dics-
vágya, úgy látszott, a Parnassus felé vonja, lanttal kezében,
flótával ajkain. A világ még csak annyit tudott róla, Porosz-
ország új királyáról, hogy bot alatt nőtt fel, s most mint phi-
lantrop, szabadgondolkodó, világboldogító terveket kovácsol.
Egyszerre feltűnik, mint valami meteor, s ez első feltűnése
elég lett volna arra, hogy soha le ne tűnjék. „Oroszlán kör-
meiről” már ekkor fölismerhető a politikai s katonai lángész,
kinek szertelen ambitiója bizonyára nem fog megelégedni a
tudós vagy poéta halvány dicsőségével.
Ez a két uralkodó, Mária Terézia és II. Frigyes csaknem
ugyanazon a napon léptek trónra, hogy éltök végéiglen ellenség
gyanánt kísérjék egymást. Negyven évig foglalták el a világot
politikai, katonai, philosophiai és vallási versengésökkel, melyet
átörökítnek utódjaikra. Az ellentétes traditio keresztül megy a
francia forradalom Gyehennáján, majd enyészni látszik, de újra
feltámadva csaknem napjainkig terjedt.
Az első sziléziai háborúban adott először életjelt az az
érdekellentét, melyet Ausztria és Poroszország között a német