Élő tanítások.

417
2. Látogatás Kossuth Lajosnál.
Magyar ember, ha Turinba megy, Kossuthhoz is bekopog-
tat. Vagy úgy is lehetne mondani, hogy magyar ember azért
megy Turinba, hogy Baracconeba menjen.
A legtöbb aztán le is írja az interviewet, rendszerint tö-
mérdek magasztalással s annál kevesebb diskrecióval. Részem-
ről megfordítom a dolgot: egyfelől nem tartanám ildomosnak
magánbeszélgetésünk minden porcikáját a közönség elé tálalni,
s másfelől dicséneket sem szándékozom zengedezni.
Kissé bánt ugyan, hogy gyémántot írva le, aranykeretet
nem ötvözhetek; de úgy gondolom, szinte lealázó volna kérész-
életű tárcacikkben magasztalgatni azt, ki egy remek élet
nagy tetteivel sajátkezűleg írta történelmünkbe legfelségesebb
panegyrisét.
*
Baraccone di CoIIegno kis helység, úgy kétezer lakossal,
Turinhoz, keskenyvágányú vasúton nyílegyenest menve, husz-
percnyi távolságra. Turinból jövet, kevéssel az állomás előtt
szemünkbe ötlik Kossuth villája: csinos fenház, csigaszerűen
tekergőző kéményekkel, erkéllyel és magas tetővel, melynek
közepébe egy miniature második emeletke vette be magát. A
„Vasárnapi Újság”-ban megjelent képére emlékezve, azonnal,
mint régi ismerősömet pillantottam meg. Homlokzata viruló
kertre s a szomszéd Rivoliban zsákutcába jutó másodrendű
vasútra néz; mögötte a mont-cenisi nagyforgalmú vasútvonal
húzódik.
Köröskörül hegyek koszorúzzák a láthatárt: északra, nyu-
gatra és délre az Alpok hatalmas láncolata, keletre a montfer-
rati enyhe halmok. Ε magaslatok medencéje a kalászdöntő
turini völgy; olyanforma, mint a Székelyföld paradicsoma,
Háromszék. S a kiterjedt rónaság kellő közepén fekszik a
második Rodostó.
Baraccone fekvése tehát inkább Zágon (Mikes hazája), mint
Rodostó fekvéséhez hasonlítható. Márványtenger mormolása,
habok zúgása ide nem hallatszik, csak a Mont-Cenisről süvölt
végig a rónaságon olykor-olykor hideg, metsző szél, – nevez-
hetnők akár Nemerének.