Élő tanítások.

329
zsinaton tömérdeken szakadtak el az egyháztól, kik magukat
aztán ó-hitűeknek (sztarovjerci) nevezték, míg ellenfeleiktől
szakadároknak (raszkolniki) bélyegeztettek.
S mi volt a botránykő, mely a szakadást előidézte? -
Merő apróságok. Az ó-hitűek először is máskép írják Jézus
nevét, mint a görög-orthodoxok. Nem első eset, hogy pusztán
philologiai kérdés vallási térre tereltetett. Vuk szerb költő ellen
is egész vallási háborút indítottak a papok amiatt, hogy a latin
alphabetum jottáját be merte vinni a cyrill-írásba. Vagy nálunk
a „keresztyén” és „keresztény”, mely voltakép ortographia, vagy
kiejtés dolga, egész a mai korig érő állandó vitát idézett elő;
a katholikusok következetesen keresztényt, a kálvinisták keresz-
tyént írnak és mondanak. 1
De mindez alig számít a sztarovjercik fölháborodásához
képest, kiket ilyenfajta eltérés indított elsősorban az elszaka-
dásra. A többi ok is hasonló ehhez: a sztarovjercik nem három
újjal vetik a keresztet, mint a görögkeletiek, hanem csak kettő-
vel; kétszer éneklik az alleluját, s nem háromszor; az úrvacso-
ránál nem annyi darab kenyeret használnak, s az oltár és a
templom körül nem keletről nyugatra, hanem nyugatról keletre
mennek. Dogmatikai különbség nincsen a két egyház között.
De a külső ceremóniáktól való legcsekélyebb eltérés, az egyetlen
ezredév alatt, elegendő volt arra, hogy néhány millió orosz
örökre odahagyja azt az egyházat, mely a hagyományos szo-
kásokat csak érinteni is merészelte.
Ebben nagy tanulság rejlik. Mutatja, hogy a traditionalis
cári politika mennyire a népben gyökerezik, mennyire kifeje-
zője a minden újítástól iszonyodó népszellemnek.
Búcsújáróhelyek Oroszországban, Bpest, 1888. 48 1.
1 „Kálvinista, mert a keresztyén szót mindig erős „ty”-vel „ny” nélkül
ejtette.” Kálmán Dezső: Csalánlevelek. Kölesd, 1882. 53. lap.