Élő tanítások.

583
igazi otthona. Az új polgárok türelmetlenségét még inkább fokozza,
hogy császári katonasággal laknak együtt. Így történik, hogy a
görög nem egyesültek Pesten 1721-ben nagynehezen fölvétetnek
ugyan a polgárok közé, de már 1739-ben ismét kitaszíttattak
azok sorából. A zsidók pedig, még Lipót alatt, a kamarai köz-
séget képező Ó-Budára internáltattak.
Ellenben a német katholikusok úgy az országos kormány,
mint a már megtelepedett testvérvárosok polgársága részéről,
tejben-vajban fürösztetnek: nemcsak a megígért hatévi, hanem
kivált a kézművesek gyakran 15 évi adómentességben s minden-
féle kiváltságban részesültek. 1711-ben a német katholikus álta-
lában ingyen kapja itt a kamarától a házhelyeket, sőt házakat
is. Csak az a föltétel, hogy a házhelyet bizonyos határidőig
bekerítse, a házat pedig újjáépítse, lakhatóvá tegye.
Kormányhivatalnokok, tábornokok, kamarai tanácsosok,
majd a megyei tisztviselők, mind ingyen jutnak roppant telkek-
hez, egész 1715-ig. Azontúl már némi fizetésért. A megyei urak
házai, mint pl. Sőtér pestmegyei alispáné, valamint a főuraké,
mint pl. gr. Grassalkoviché, minden adó alól kivétetnek.
Az új Buda és Pest rohamosan emelkedik, nem annyira
a kétfejű sas, mint inkább a béke szárnyai alatt. Budán Ceresola
Venerio császári építész fölépíti a városházát. 1715-ben meg-
kezdetik a vár falainak kijavítása. Az ostrom alatt omladékká
lőtt fehérvári kapu kiemelkedik füstös romjaiból. Újra megnyílt
a régi Szombatkapu, csakhogy a jövevény népességtől ezentúl
Wienerthornak nevezve s a Szent-János-kapu, Wasserthor név
alatt. Az utcák régi magyar nevei szintén feledésbe merültek.
A hajdani Olasz-utca, mint a legelőkelőbb, ezentúl Herrengasse,
a Szent-Pál-utcából (mai Országház-utca) Beckengasse, a Mind-
szent-utcából Paradeplatz, az Ötvös-utcából (ma Fortuna-utca)
Wienergasse lett. Csak a Szent-Zsigmond- vagy Zsidó-utca nevez-
tetett továbbra is alte Judengassenek, – lucus a non lucendo
– amennyiben ott ugyan III. Károly alatt zsidó csak nappal
fordulhatott meg, estefelé vissza kellett húzódnia Ó-Budára.
Budán a régi városrészek neve sem éledt föl többé; de
az 1711-ben kapott elnevezések máig fennmaradtak, jeléül annak,
hogy fővárosunk történetében a folytonosság s állandóság csak
1711-től számítható. Azóta Budán a régi Felhévvíz városrész