Élő tanítások.

387
tag fekete kelméből készült s hátul vörös bojttal volt díszítve.
Azonban a tiszaguba módija is csak ideig-óráig tartott; ma már
teljesen felváltotta a sárgásbarnára festett, fekete selyem virág-
gal díszített, alig csípőig érő kis bunda. Híres a derecskéi szűcsök
által készített sárga kis bunda és az úgynevezett túri bunda.
Ma a női viselet Biharban is, mint az Alföldön általában,
többé-kevésbbé a nagyvilág divatjához alkalmazkodik.
A sima, t. i. nem tunikás szoknyát, mely a szalontai ke-
nyérvivő asszonyok rendes viselete: már csak idősebb nők
veszik magukra, a fiatalja többre becsüli az elől-hátul s körül
fodros szoknyát. Az úrias cviklis szoknya, alján bővebb, mint
a derékban, mert kétoldalt hosszúkás háromszögű fél vagy egész
cviklivel van kitoldva. Ez a cvikli (Zwickel), régi magyar szó-
val aszály, amit Arany próbált föleleveníteni a Buda halálában.
Biharban jobb szereti az asszonynép a kerekaljú, máskép ma-
gyar szoknyát, „a kibe' nincsen cvikli” és amelynek Pestme-
gyében tréfásan Csicsóné szoknyája a neve.
Derékra való női ruhák a vizikli (néhol vizitli), az elől
„komót” bujjbeli, hozzádillő, tüledálló vagy tülleálló; a lékri,
majka vagy kacamajka, az ujjas, az ingváll stb.
Menyecskék vagy bekötik a fejüket vagy pedig kisded fe-
kete csipke fíketőt viselnek, mint az alföldi menyecskék általában.
A leányok hajadonfővel járnak; középen elválasztott, le-
eresztett hajukba pántlikát fonnak. A köznépből kissé kiemel-
kedő vagy kiemelkedni vágyó leány azonban, ma már megye-
szerte feltűzi a haját, mert a csapba kötött pántlikás hajviseletet
parasztosnak tartja. Az átmenet rendesen azzal kezdődik, hogy
egyfonat helyett kétfonatban bocsátja vállára haját, melyet aztán
egyszer csak feltűz, – mert bezsírozza a viziklit!
A cipellő és topánka leányoknál szintén oly magas sarkú,
mint a legényeknél a csizma. Nem is „tarti kis lány” (begyes),
akinek nincs magassarkú cipellője.
Biharban a női ruha általában sötét színű, idősebbeknél
fekete, mit Tiszántúl a kálvinistaság jelzőjéül tekintenek s azért
nevezik a fekete varjút „kálomista varnyú”-nak.
Nem is alaptalanul; mert annyi bizonyos, hogy ahol Kál-
vin követői tömegesebben laknak, csakugyan túlnyomó a sötét
szín. Zágráb piaca csakúgy piroslik a sok piroskendős, piros-