Élő tanítások.

602
nem érezteti; csak írói egyéniségünk lássék, de ne a kor, mely-
ben írjuk, divatos fogalmaival, nézeteivel, elfogultságával. Ε sty-
lus komoly, ha komoly munka eredménye, mély, ha a dolgok
lényegébe hatol, akár könnyed szökellésekkel, akár fontoskodó
nagyképűséggel, egyre megy; magvas, ha eszme van benne,
eszmét födöz fel s eszmét ébreszt; kimerítő, ha minden, ami
lényeges vagy annak felvilágosítására szolgál, legyen bár egy
történelmi anecdota, föl van benne használva. (I. 7. I)
*
Machiavelli környezetükről ítélte meg a fejedelmeket. „Azon
férfiak után, kik a fejedelem személye körül vannak, ítéltetik
meg az ő belátása és eszélyessége. Ha ezek ügyesek és hívek,
úgy őt mindig bölcsnek kell tartani, mert beesőket fölismerte.
De ha nem ilyenek, úgy róla kedvezőleg ítélni nem lehet, mivel
rosszul választott.” Mindjárt az első lépésnél követte el az első
hibát. (Il Principe §. XXII.)
Mivel senki sem végezhet egymaga mindent, senki sem
kormányozhat sikeresen, bárminő munkát s erélyt fejtsen ki,
ha nem tudja vagy nem akarja vezetése alatt a lehető legjobb
erőket egybegyűjteni.
Colbert kormánya merő fény, szemkápráztató ragyogvány,
éppen azért, mert aegise alatt csupán a kitűnőség tarthatott
számot előmenetelre. (II. 3. l.)
7. I. Frigyes Vilmos porosz király.
- Budapest, 1888. Olcsó Könyvtár. 148. 1. -
Emberi erények, valamint a bűnök, kapcsolatosak. Az
egyneműek vonzzák egymást: erény erényhez tapad, bűn bűnre
torlódik. Ugyan minő az a fonál, mely körül Frigyes Vilmos
lelki tulajdonai mintegy kristályozódtak?
Eddig minden tettét fukarságából, mint jelleme alapvoná-
sából, próbálták kimagyarázni. Mikor elcsapja a festőket és a
szőnyegtakácsokat, a lakkozókat és a szobrászokat – nem azt
látják benne, hogy a király elcsapta mindazokat, kik nem illettek
bele egy szegény földmívelő állam háztartásába, hanem azt,
hogy a király elbocsátotta azon művészeket, kik nagy fizetést
húztak.