Élő tanítások.

233
s néhány mívelés alatti általánosabban elterjedt növény van
leírva. Hanem azért ez a munka szélesebb körben is használ-
ható. Tudjuk ugyanis, hogy Heves, Nógrád, Esztergom, Fehér,
Komárom, Tolna megyék viránya parányi eltéréssel, egészen
megegyezik a pestmegyeivel; ezen vidékeket illetőleg tehát
körülbelül épp oly teljes e munka, mint akár magára Pest-
megyére nézve. Azonkívül Pestmegye földrajzi fekvésénél fogva
fűvészeti szempontból, úgyszólván Magyarország kis kiadásban.
Az egész Alföldön, s túl a Duna legnagyobb részében minden-
esetre sikerrel használható; nagyobb eltéréseket csak a Felvidék,
Délmagyarország s Erdély flórája mutat föl.
Ez a könyv, melyből annyi élvezetet meríthet, aki bánni
tud vele, s amelyben, áttetsző rendszerénél fogva aránylag oly
könnyűszerrel tájékozódhatunk: különösen ajánlható lelkészeink
és tanítóink figyelmébe. Kalauzolása mellett önerejükből elsa-
játíthatják a növények meghatározása módját, s lehet, hogy
akik félreeső helyeken a társas élet hiánya ellen panaszkodnak,
új társaskört találnak föl e szép tudományban, mely megnyitja
előttük a természet hímes szőnyeggel borított tündérszép
palotáját...
Eszünkbe jut azon amerikai természetbúvár, ki így szólott
egy a maga tudománya kivételével minden egyebet lenéző
theologushoz: „Tisztelendő úr! Mit felel majd az ítélet napján
a világ Teremtőjének, ha azt találja kérdezni: olvastad-e fiam
azt a könyvet, melynek a szerzője én vagyok?” – t. i. a
termeszetet. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 jun. 1.
5. A nők és a társadalom.
A nők erkölcsi története. Írta Legouvé Erneszt, a francia akadémia tagja.
Fordította Feleki József. Budapest, Franklin-társulat, 342. lap.
A nők mai helyzete a család és társadalom körében,
gyöngyállapot a régihez képest. A rajok vonatkozó törvények
szelídebbek, s a törvények hiányait jórészben kipótolja a szo-
kás. Elmúlt az az idő, melyben az atyák leányaikat kitagadták,