Élő tanítások.

310
A kerített lavra roppant térségein barátok, koldusok, kato-
nák és zarándokok raja hullámzik. Kiev elsőrendű erősség.
Igen nagy helyőrsége van, mely ottlétemkor sátortáborban volt
a lavra és a Deneper közti hegyoldalon, honnét délutánonként
s az esti misékre nagyszámmal jöttek a templomba. A zarán-
dokok száma évenként vagy 500.000-re rúg; asszony igen kevés
van köztük.
A barátok magas fekete csákóikban, s kötélövezte fekete
tógájukban, mindannyian marcona, katonás alakok. Szőrbe-
borult ábrázatjokon rengeteg, többnyire szőke vagy gesztenye-
szín szakáll hullámzik, s hatok közepét verdesi szerfölött dús
hajzatuk, melyet a fiatalok hátúi, hogy ne aggasson, csomóba
szoktak kötni. Akinek bodor haja van, annak a feje igazán
olyan, mint a szénás szekér. Általában rémséges piszkosak,
megjelenésök, maguktartása annyira világias, hogy nincs egy
vonás rajtuk, mely a nyugati szerzetesekre emlékeztetne.
Oroszországban két osztálya van a papságnak: a fekete:
csornoje duchovensztvo és a fehér-papság: bjeloje ducho-
vensztvo; amazok, t. i. a barátok csakugyan feketében járnak,
míg emezek, a világi papság, nem fehér, hanem barna vagy
kék ruhában.
A fekete barátok, mindannyian sz. Bazilrendi szerzetesek,
jobbára Moszkva és Kiev táján laknak, nőtlenségi fogadalmat
tesznek, s a felsőbb papság egyedül az ő soraikból kerül ki.
Az egyházi kormányzatot tehát teljesen kezeikben tartják, s
jórészben ezért oly gyűlöltek a világi papság előtt. Egyedül a
bazilita főpapok érintkeznek a kormánnyal, melynek feltétlen
szolgái, nemcsak azért, mert valóságos államegyházat admi-
nisztrálnak, hanem azért is, mert ellenkező esetben ki vannak
téve a már gyakran rebesgetett esélynek, hogy az államkormány
ráteszi a kezét roppant vagyonukra.
A tavaly elhunyt Katkov, hírneves moszkvai journalista,
ki II. Sándor cár alatt a pánszláv cári politikát trombitálta vi-
lággá, lapjában, a Moszkovszkija Vjedomoszti-ban, gyakran
szóbahozta a zárdák eltörlését, s vagyonuknak nevelési célokra
való lefoglalását, ő azonban e részben csak a mumus szere-
pét játszotta, Jules Simon ama szellemes mondása értelmében:
„il faut à tout gouvernement un spectre et une fanfare: le