magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

Ki jött 1805-ben a’ Nyilvános nevelés’ módja (Ratio educationis publicae) melly a’ többitanulmányok között a’ hazai nyelvnek is helyet ad, s előadására órákat szab, de fájdalom! seGrammatika se ehhez elkerülhetetlenül szükséges, válogatott darabokból szerkeztett kézikönyv nem jött ki a’ tanulók számára, sőt a’ minek szükségképen meg kellett volna határoztatnia,az sincs ki szabva mit, vagy mennyit kellessék minden osztályban tanítani, mert a’ mia’ feljebb említett könyvnek harmadik és negyedik §§-ban a’ magyar nyelvről elég rövidenfoglaltatik, csak arra megy ki, hogy hasznos és szükséges azt tanulni, és hogy minden oskolaiosztályban ugyan azon osztálybeli Professoroktól tanítassék; de miből, vagy mennyi meddigés milly segéd eszközök által? arról szót nem találok. Midőn minden más tanítandó tárgyak a”47-dik §-tól egész a’ 93-dikig egyenként kétízben is előszámláltatnak, a’ magyar nyelvrőlköztök emlités sintsen. Milly módot tartsanak a’ Tanítók a’ latán Grammatika, a’ Geographia,a’ Historia, és más tanulmányok előadásában, gondosan, ‘s a’ mit köszönettel veszünk, helyesoktatással utba igazítatnak, de arról, mikép lehessen legalkalmatosb szerrel a’ magyar nyelvetnem magyar deákjainkba csepegtetni, semmi czélirányos utmutatás nincsen.Mi lett már ennek következése könnyü eltalálni. A’ hány Gymnasium, sőt, a’ hány tanító fővolt, annyi felé szakadt a’ honni literatura’ előadásának külömbsége. A’ mint kinek vagykevésbé vagy jobban szivén feküdt, a’mint kiki tulajdon szabad akaratja szerént végezte, mártöbbször, már kevesebbszer, mint az illyes határozatlan állapotban szokott történni, másmás,és sokszor egymással ellenkező Grammatikusok után adta oskolai leczkéit. És vajha csak eztis minnyájan és mindenkor tették volna! Mert voltak, mit tagadnók, kik az eszközök hijányamiatt, igen kevés vagy talán néha semmi fáradságot se fordítottak reája, mig végre a’ FelségesHelytartó Tanácstól 31-dik Januáriusban 1814 eszt. 25,342-dik szám alatt ujabb sürgetőparancsolatok nem érkeztek, Grammatika bocsátatván ki egyetemben az Universitás’Könyvnyomtatójából, mellyet boldog emlékezetü Verseghy Ferencz Epitome InstitutionumGrammaticarum Linguae Hungaricae czím alatt szerkeztetett össze.Most már méltán remélhettük, hogy ezen tudós férjfiú, kinek a’ hazai Literaturában szerzettérdemeit az egész haza isméri, olly könyvel ajándékozza meg iskoláinkat, mellyel ifjaink a’kiszabott czélra bizonyosan eljuthatnak. De kiestünk reményünkből, minekutána kezünkbevevők a’ könyvet, ‘s tanubizonyságát láttuk annak, hogy lehet valamit jól tudnunk, de a’módot annak előadásában, ‘s a ‘ gyermekekhez tett alkalmaztatásban egészen elvétenünk.Nem szándékom itt kiterjeszkednem a’ szerzőnek némelly grammatikái különségeire, ésokfőjire, mellyekben csak nem minden jelesebb iróink’ messze ütnek tőle, valamint azt is csakrövideden érintem, hogy a’ kérdések rende meg nem egyezvén a’ magyarul és németül írtpéldányokban, mind a’ tanítóknak mind a’ tanulóknak felette alkalmatlan a’ leczkézésekmiatt; magára az Epitome’ felosztására megyek által.A’ mint a’ könyvnek czimlapjára tekintünk, meg kell rajta akadnunk, és kérdenünk: miértcsak a’ második, ‘s nem mingyárt az első Grammatikában kezdődik a’ magyarnyelvbelioktatás? talán gyöngék még az ABC-re parvistáink? a’ mit ki higyjen? vagy egyébbtanulmányok sokasága miatt nem érkeznek reá? de hiszen a’ latán Grammatikán kivül a’többit u.m. a’ Katekismust, Bibliát és Számvetést már a’ Nemzeti Oskolákban jobbárahallották ‘s itt csak ismételik; azonban már mai nap tudtomra, első évi Grammaticusaink ismindenhol gyakoroltatnak a’ magyar Grammatikában. Öt kötetecskére (Tomulus) szakad azegész Epitome e következő rendben: Második Grammatikára esnek a’ betük, a’ többes szám’formálása, a’ nevek’ hajtogatása, a’ ragasztékok, és a főnevek’ formálása; harmadikGrammatikára: az utoljárók, a’ melléknevek, a’ számnevek, a’ névmások, és birtokos nevek;a’ negyedik Grammatikára: a’ névmások és birtokos nevek folytatása, az igék átaljában; és a’van igének ragasztása.102