magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

függetlenül - folytatni tudták a munkát (pl. Olaszország néhány városában). A magyar kulturálispolitika a „keleti blokk” szellemében, a szovjet direktíváknak megfelelően működött. Azösztöndíj-politika is átalakult a kommunista internacionalizmus jegyében. Míg korábban olyandiákokat, tudósokat fogadott Magyarország, akiket a magyar nyelv, a kultúra, ill. a tudománykérdései foglalkoztattak, s szívesen jöttek ide, az ötvenes évek elején érkezett ösztöndíjasokegy része szinte semmit sem tudott az országról, és sok esetben csak a véletlenen múlt, hogyCsehszlovákiában, Romániában, Lengyelországban vagy nálunk kezdte meg felsőfokútanulmányait.1952-ben hozták létre a magyar mint idegen nyelv oktatására az ELTE BTK KözpontiMagyar Nyelvi Lektorátusát, amelynek eredeti feladata a Magyarországra érkezett, a nyelvielőképzettséggel nem rendelkező diákok felkészítése, majd az egyetemi évek alatt nyelvtudásuktovábbfejlesztése volt. Egy addig Magyarországon nem ismert, intenzív oktatásiformát kellett kidolgozni, amely a diákokat egy-két év alatt eljuttatja arra a nyelvtudásiszintre, amelynek birtokában különösebb nehézségek nélkül megérthetik a magyar egyetemielőadásokat. Ezzel az intézményalapítással kezdődött meg Magyarországon a magyar mintidegen nyelv oktatásának tudatos, módszertanilag átgondolt pedagógiai fejlesztése. Ugyancsak1952-ben jött létre a Koreai Előkészítő Iskola, amely 20 koreai ösztöndíjas nyelvi előkészítésévelfoglalkozott. Amíg csak tízes nagyságrendben lehetett mérni az ösztöndíjasokszámát, a két intézmény eleget tudott tenni az igényeknek, azonban ahogy ez a számemelkedett, s évente már meghaladta a százat is, felmerült a differenciálás szükségessége.Ennek első állomása a Külföldi Ösztöndíjasok Egyetemi Előkészítője - későbbi nevén aNemzetközi Előkészítő Intézet (NEI) megalapítása volt, 1957-ben.A NEI feladata lett a magyar egyetemi oktatásba bekapcsolódó külföldi ösztöndíjasok nyelvielőkészítése. Az ösztöndíjasok többsége a szomszédos szocialista országokból, valamint azún. harmadik világ „fejlődő országaiból” érkezett, így pl. Vietnamból, Laoszból, Kubából ésszámos afrikai országból. Ilyen vagy ehhez hasonló intézménytípus minden kelet-európaiországban létrejött, hiszen az internacionalizmus jegyében minden ország ösztöndíjaspolitikája azonos elvek alapján működött. A kötelezően kiosztott politikai szerep megítélésétés az oktatási funkciót azonban el kell különíteni egymástól. Olyan oktató- és kutatóbázisokteremtődtek meg, amilyenek a kevéssé ismert nyelvek (pl. a magyar, szlovák, cseh, bolgár,román, lengyel stb.) esetében más körülmények között valószínűleg nem jöhettek volna létre.3.3. A magyar mint idegen nyelv/hungarológia oktatására szakosodott hazai intézményrendszera hatvanas évektől a nyolcvanas évek végéiga) A Nemzetközi Előkészítő IntézetA NEI elődje az első néhány évben nem foglalkozott mással, „csak” nyelvoktatással. Afelsőoktatási jelleg 1964 és 1966 között kezdett kibontakozni, amikor az ELTE részeként (azELTE Nemzetközi Előkészítő Kollégiuma néven) működött. Ekkor különült el az intézetenbelül a magyar nyelvi és a szaktárgyi lektorátus. Kialakították a három fokozatú nyelvoktatást.Ez azt jelentette, hogy alapfokon 500, középfokon 1500-2000 lexikai egységet tanultak meg ahallgatók, felsőfokon pedig a szaknyelv szókincsével ismerkedtek meg. Az intézmény 1966-ban önállósult újra, és több mint két évtizedig a Nemzetközi Előkészítő Intézet nevet viselte.„A művelődési miniszteri utasítás értelmében az intézet feladata: »A magyar felsőoktatásiintézményekben tanulmányokat folytatni kívánó külföldi állampolgárok oktatása, a választottszaknak megfelelő szakmai előkészítése, az előkészítés időtartamára részükre térítés ellenébenotthon és étkezés biztosítása, a Magyar Népköztársaság építőmunkájának megismertetése,86