magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

A csehszlovákiai magyar irodalomtörténészek részéről még mindig hiányzik a csehszlovákiaimagyar irodalom közel hét évtizedes történetének összefoglalása. Ugyanakkor Fónod Zoltánés Szeberényi Zoltán is nagyon sokat tettek egy jövőbéli szintézis elkészítéséért. Fónod ZoltánTegnapi önismeret című könyve (1986) kitűnő kísérlet arra, hogyan lehet egy speciálisművelődéspolitikai és szociológiai módszerrel mélyebb irodalomtörténeti önismerethez jutni.Az 1987-ben megjelent Megmozdult világ c. művében Fónod Zoltán először próbálta FábryZoltán életét és munkásságát egy részletes monográfiában feldolgozni. A csehszlovákiaimagyar irodalom másik kimagasló egyéniségének, Győry Dezsőnek pedig Szeberényi Zoltánszentelt már régebben alapos művet A vox humana poétája címmel (Bratislava 1972) éslegújabban Arcok és művek című könyvében (Bratislava 1988) nyújtott az olvasónak „negyvenarcképet a szlovákiai magyar irodalomról”.A szlovákiai magyar irodalomtörténészek és irodalompolitikusok közül említenem kell TőzsérÁrpád, Duba Gyula, Popély Gyula, Kováts Miklós, Párkány Antal, Révész Bertalan, TolvajBertalan, Dobos László, Alabán Ferenc, Gyüre Lajos, stb. nevét.Szlovák nyelven mutatja be a szlovákiai magyarság irodalmát a ‘Magyar irodalom Csehszlovákiában’(Maďarská literatúra v CSSR, Bratislava, 1983) című gyűjteményes tanulmánykötet.A két szlovák szerkesztő, Karol Rosenbaum és Rudolf Chmel bevezetőjéből akövetkező szavakat érdemes idézni a csehszlovákiai magyar irodalom küldetéséről: „ACsehszlovákiában magyarul írott irodalom viszonya a hazai csehszlovák írásbeliséghez és aMagyarországon magyarul írott irodalomhoz - összetett. A szlovák irodalommal, és részben acseh irodalommal összeköti a közös államiság, konkrétan a társadalmi, gazdasági, kultúrpolitikaikapcsolatok, a magyar irodalommal pedig a nyelv, a kulturális és irodalmihagyományok.”A szlovák-magyar irodalmi kapcsolatok területén elsősorban Csanda Sándor nevét kellmegemlítenünk. Több könyvet és tanulmányt írt ebben a témában, ezek közül főleg A törökellenesés kuruc harcok költészetének magyar-szlovák kapcsolatai c. könyve (1961) érdemesemlítésre. Csanda a régi magyar irodalommal is foglalkozott, fontos Balassi Bálint költészeteés a közép-európai szláv reneszánsz stílus című monográfiája (1973), a Szülőföld és irodalomcímű könyve (1977), ezenkívül a Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai (1986) címűtanulmánygyűjteménye is. A Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona PozsonybanCsanda szerkesztésében 1980-ban jelent meg.Az újabb magyar irodalommal behatóan foglalkozott Jaroslava Pašiaková, a ‘Kassák Lajos’című szlovák nyelvű biográfia szerzője (Bratislava 1973), aki ‘Folyamatos múlt’ címűtanulmánykötetében (Bratislava 1981), az újabbkori cseh és magyar irodalom párhuzamairólszól, így Otakar Březina és Kassák Lajos szellemi rokonságáról, és arról is, miért egyezikmeglepően Karel Čapek Fehér kór, és egy elfelejtett, lexikonokban sem jegyzett szlovákiaimagyar író, Török Géza Szérum című regényének alapmotívuma. Fontos Ľudovít Garajmunkája a modern magyar irodalom szlovákiai kutatásában és népszerűsítésében (KosztolányiDezső, Sánta Ferenc, stb.). A stilisztika és poétika területén ki kell emelni Zsilka Tibor munkásságát,elsősorban az A stílus hírértéke (Bratislava 1973) és a Poétikai szótár (Bratislava1977) című műveit. Zsilka modernebb szemiotikai módszerrel dolgozik és elméletileg a néhaiAnton Popovič nyitrai irodalomtudományi iskolájához kapcsolódik.A szlovákiai hungarológiai irodalomkutatásban a verselemzéssel foglalkozó kutatók közülelsősorban Koncsol László és Zalabai Zsigmond művelik magas szinten szakmájukat. AKoncsol-féle eszmetörténeti nyomozásnak eredménye pl. Ívek és pályák című kitűnő könyve(Bratislava 1981). Figyelemreméltó Zalabai Zsigmond Tűnődés a trópusokon című úttörőjellegű poétikai munkája is (Bratislava 1981). Zeman László a szaknyelv terminológiájának186