magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

tantervet; a magyar nyelv és irodalom óráit tetemesen szaporította: kieszközölte, hogy aminisztérium az eddig olasz nyelvű s teljesen olasz vagy osztrák szellemű tankönyvek helyetta gimnázium tanárai által magyar szellemű s olasz-magyar nyelvű tankönyveket íratott.Az intézetnek továbbá szertárakat teremtett, a tanuló ifjúság körében dal- és zenekörtlétesített, másrészről pedig a vezetése alatt állott tanári kör tagjainak nyilvános felolvasásaiáltal, az iskola kirándulásai s a tanulók ének-, zene- és magyar-olasz színi előadásaivalegybekötött téli estélyek által a szülőkkel és városiakkal egyáltalán a bizalomkeltő, szívesösszeköttetésit folyton, élénken fenntartotta, s mindezek betetőzéseül a magyar nyelvetáltalánosan kötelező tárggyá tétette s kivitte, hogy a minisztérium a gimnáziumot a városbefolyásától teljesen függetlenítette, úgy hogy ez időtől kezdve az intézet csakis aközoktatásügyi miniszternek van alárendelve. /.../1890-ben Kőrösi Sándor, a magyar irodalom tanára, ifjúsági magyar társalgó kört alapított,mely jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a gimnázium növendékei az iskolai leczkeórákonkívül különösen a magyar társalgás terén gyakorlatra tettek szert.1891-ben megjelent Kőrösinek a minisztérium megbízása folytán írt Grammatica teoricopraticadella Lingua Ungherese czímű magyar nyelvkönyve, minek következtében ezentúl azalsóbb osztályokban is élő magyar nyelvet s nem nyelvtant tanult az ifjúság. A felsőbbosztályokban már évek óta közvetlen magyar nyelvtanítást honosítottak meg.1892. márczius 25-én megengedte a minisztérium, hogy a politikai földrajz és történelem agimnázium VII. és VIII. osztályában magyar nyelven taníttassék. Ez a tanügyi tekintetbenáldásos és politikai tekintetben is fontos lépés minden rázkódás nélkül simán ment végbe, éppugy amint Kőrösi a minisztériumhoz intézett memorandumában kifejtette, mert azok a szülők,kik a magyar állami gimnáziumba küldik fiaikat, mitsem óhajtanak inkább, mint hogygyermekeik az állam nyelvét tisztességesen elsajátítsák. /.../Az állami felső kereskedelmi iskoláról/.../ Megtörténik azonban, hogy a fiumei kereskedelmi akadémiába belépnek oly tanulók is,akik előtanulmányaikat nem olasz, tehát nem is fiumei, hanem más, például magyar, németvagy horvát (sőt volt olyan is, aki franczia) tannyelvű iskolában szerezték meg: mely része atanulóknak, ha nincs is többségben, mindazáltal oly tekintélyes részt képez, hogy azt ignorálnilehetetlen. Így például az osztrák intézetekből jövő tanulók semmit sem tudnak sem a magyar,sem az olasz nyelvből, a horvát intézetekből jövők a magyarból semmit, a németből nagyonkeveset, az olaszból pedig, kivéve a tengermellékieket, éppen semmit sem tudnak; azontanulók pedig, kik az anyaországból jönnek, szintén nem bírják az olasz nyelvet.Egyebeken kívül ez a körülmény vezette a tanári testületet akkor, midőn egyhangúlag azelőkészítő tanfolyam behozatalának tervét ajánlotta, melyet életbe is léptettek. /.../ Az1891/92. év elején tartatott meg legelőször a felvételi vizsgákat és ez esztendőben léptettékéletbe az előkészítő osztályt. /.../In: Magyarország vármegyéi és városai (Magyarország monográfiája). Szerk. Dr. Sziklás Jánosés Dr. Borovszky Samu. Fiume és a magyar-horvát tengerpart. Bp. 1896-1914. 112- 131.p.117