magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

vagy barátság ingatag, ha nem alapozza meg egymás kölcsönös ismerete. S ez az intellektuálisalap, amely nélkül nincs tartós külpolitikai orientáció, sokkal nagyobb munkát igényel, mint atisztán hivatalos vagy érzelmi szövetkezés létrehozása. /.../ Az igazi szövetséget gondosanmeg kell alapozni a másik fél nyelvének, szellemének, kultúrájának minél részletesebb sminél elterjedtebb ismeretével.” 121A kulturális diplomáciát, a közvetett politikai ráhatás módszerét elfogadták a politikusok, ígya Klebelsberg idején körvonalazódott intézményalapítási koncepció folytatódhatott határonbelül és kívül is. Hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vesztesnekelkönyvelt, előítéletekkel körülvett Magyarország 1945-re már 66 külföldi bázissalrendelkezett, 122 emellett minden hazai egyetem mellett működött egyetemi kisebbségi intézet,Budapesten Magyarságtudományi Intézet is, kiteljesedett az Államtudományi (később Teleki)Intézet munkája, megalakult a Magyarok Világszövetsége, s létrejött a Debreceni, majd aKeszthelyi Nyári Egyetem is.A fent említett 66 külföldi intézmény különböző feladatokat látott el. Eszerint a következőtípusokba sorolhatók:- a különböző szakterületekről érkező fiatal magyar tudósoknak és tudós-, művész- éstanárjelölteknek adott otthont külföldön a Collegium Hungaricum, illetve ha szállást nem is,de különféle segítséget adhattak az önálló épülettel nem rendelkező tanulmányi központok;- a külföldi történeti intézetekben főként kapcsolattörténeti és levéltári kutatások folytak;- a fontosabbnak ítélt európai városokban működő kulturális intézetek elsősorban ismeretterjesztő,imázs alakító feladatokat láttak el, lényegében tematikailag ehhez a feladattípushozkapcsolódik mint résztevékenység a tájékoztató könyvtárak működése is;- az egyetemeken három formációt lehet találni, az egyetemi munkával kapcsolatoskutatásokat ellátó egyetemi magyar intézeteket, a nyelvi és hungarológiai oktatást biztosítómagyar tanszékeket, valamint a főként csak nyelvoktatással foglalkozó lektorátusokat;- ezek mellett a magyar emigráció is kialakította saját intézményeit, baráti társaságait, szövetségeit,templomait, magyar házait, iskoláit.a) A Collegium HungaricumrólAz az intézménytípus, amely külföldön szállást és étkezési lehetőséget biztosított a magyardiákoknak, nem 20. századi találmány, már a 15. században Krakkóban Bursa Ungarorum, a16. században Rómában Collegium Hungaricum (majd Germanico-Hungaricum), Bolognábanpedig Collegium Ungaro Illyricum néven alapítottak intézetet.Klebelsberg, hogy elitképzési terveit megvalósíthassa, partnereket keresett a magyarösztöndíjasok fogadásához, s ahol lehetett (és politikailag indokolt volt), épületet is vásároltCollegium Hungaricum céljára. Törekvését az országgyűlés is támogatta, amikor az 1927. éviXIII. törvénycikk 2.§-ban rendelkezett „A külföldi magyar intézetek szervezéséről:2.§ 1. A külföld legfőbb működési gócpontjaival való állandó kapcsolatunk intézményesbiztosítására a külföldi magyar intézetek (Collegium Hungaricum) szolgálnak, amelyeknekcélja az ottani tanulmányok megkönnyítése és az ösztöndíjasok vagy kutatók elhelyezése. A121I.m. 27-28.p.122Vö. Halácsy, 1945. 272. p.77