magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

1951-ben Sas Andor és Csanda Sándor kezdett először magyar nyelven tanítani Pozsonyban aPedagógiai és Bölcsészettudományi Kar akkor egyesített tanszékén. 1953-ban megalakult aPedagógiai Főiskola és a Felsőbb Pedagógiai Iskola magyar tanszéke, s különvált a Bölcsészkarmagyar szemináriumától. 1959-ben alakult meg a pozsonyi Bölcsészettudományi Karönálló magyar tanszéke Sas Andor docens vezetésével. A Pedagógiai Fakultás magyartanszéke Nyitrára került a más szakokat is magába foglaló tagozattal együtt. Sas Andor halálaután 1962-1974 között Turczel Lajos, 1974-1987 között Csanda Sándor volt a tanszékvezetője. 1987-től máig Fónod Zoltán vezeti a pozsonyi magyar tanszéket.A pozsonyi magyar tanszék fő pedagógiai érdeme a szlovákiai magyar iskolák tanárainakképzése. 1977-ben, az újabb iskolai reform után a magyar iskolák magyar szakos tanárainakképzését (az általános iskolák felső tagozata és a középiskolák számára is) a pozsonyiKomenský egyetem magyar tanszékén egyesítették. A nyitrai Pedagógiai Karon azóta csak azáltalános iskola első 4 osztályát tanítók képzése folyik.A pozsonyi és a nyitrai tanszék körül széles kutatócsoport jött létre. Sas Andornak, a franciaműveltségű tudósnak, a pozsonyi hungarikák szakértőjének legfontosabb tanulmánygyűjteményea Történelmi és irodalmi tanulmányok 1953-ban jelent meg Pozsonyban. Pályájaazonban már az első csehszlovák köztársaság idején, Munkács város levéltári kalauzánakkiadásával (Szabadalmas Munkács város levéltára, 1376-1850, Munkács 1927) elkezdődött.Kárpátalján végzett kutatásait ismert történelmi monográfiájában: Egy kárpáti latifundium ahűbéri világ alkonyán (Bratislava 1955) ismertette. Pozsonyt célzó történeti és irodalomtörténetikutatásainak fő terméke poszthumusz monográfiája: A koronázó város. A bécsikongresszustól a nagy márciusig (1815-1848), Bratislava 1973.A kritika és irodalomtudomány területén a szlovákiai magyar irodalom legfontosabbegyénisége Fábry Zoltán. Már 1946-ban elkészült a szlovákiai magyarságot védő, humanistaszellemű írása A vádlott megszólal, nyomtatásban azonban csak 1968-ban jelenhetett meg.Esszé és irodalomtudományi tanulmánygyűjteményeinek sora nagyon hosszú: A gondolatigaza (1955), Hidak és árkok (1957), Palackposta (1960), Harmadvirágzás (1963) , Kúria,kvaterka, kultúra (1964), Európa elrablása (1966), Hazánk Európa (1967), Valóságirodalom(1967), Vigyázó szemmel (1971), Egy ember megszólal (1971), Vox Humana (1974), Vigyázzatoka strázsán! (1975), Ady igaza (1977), Tanú és tanulság voltam (1977),. Fábry Zoltánirodalomkritikai esszéi elsősorban erkölcsi-politikai szempontúak, 1945 után ő lett a csehszlovákiaimagyarság legnagyobb tekintélye és vezető kritikai egyénisége.Sas Andor és Fábry Zoltán európai műveltsége és sokoldalúsága egyedülálló, követőik isinkább a hazai földön maradtak. A szlovákiai magyar irodalomtörténészek elsősorban a szlovákiaimagyar irodalommal foglalkoztak behatóan, ami természetesen elsődleges feladatuk ésküldetésük is volt, ugyanakkor nagy figyelmet fordítottak a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatokrais. Első kutatási témakörüknek rendkívül gazdag a szakirodalma, rövid előadásombanitt csak néhány érdekesebb könyvet említenék, mint pl. Turczel Lajos a Két kor mezsgyéjén(1967), a Portrék és fejlődésképek (1977), a Hiányzó fejezetek (1982) és a Tanulmányok ésemlékezések (1987) című könyvei, amelyek elsősorban a két világháború közötti csehszlovákiaimagyar irodalmat, sajtó- és kritikatörténetet dolgozták fel. Turczel Lajos európaiösszefüggésbe helyezi a két világháború közötti magyar irodalom számos jelenségét.Első nemzedék című könyvét (1968), ugyancsak a két világháború közötti csehszlovákiaimagyar irodalomnak szentelte Csanda Sándor is, majd a Harmadik nemzedék című könyvében(1971), elsősorban az 1948-cal kezdődő korszak csehszlovákiai magyar irodalmáról rajzolmozaikszerű képet. Összehasonlító jellegű könyve a Nemzetiségi irodalmunk és kapcsolatai(1985)185