magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

elemi iskolában. E tekintetben tehát a jelen század húszas éveinek állapotához képest, mikor aII. osztálytól kezdve kötelező volt a magyar nyelv tanulása, visszaesés mutatkozik.A polgári fiú- és lányiskolában szintén olasz a tannyelv. A magyar a leányiskolábanfakultatív, a polgári fiúiskolában azonban 1893 óta kötelező tantárgy. Ez évben ugyanis avárosi polgári fiúiskolát Batthyány Lajos gróf, volt kormányzó fáradozása következtében,teljesen egyenlősítették az állami polgári fiúiskolákkal. Ez az országban az egyetlen nemmagyar tannyelvű polgári iskola, melynek végzett növendékei ugyanazon jogokat élvezik, amelyek különben csak a magyar tannyelvű polgári iskolát végzett növendékeknek vannakmegadatva. Az államhatalom azonban e jog megadásakor azt tűzte ki feltételül, hogy a magyarnyelv az iskolában kötelező tantárgyként s oly óraszámban taníttassék, hogy a nyelvmegtanulása lehetővé váljék. Különben a városi polgári fiúiskolában a magyar nyelvet mégcsak annyi óraszámban sem tanítják, amennyit a fiumei állami polgári fiúiskolában az olasznyelvre fordítanak. /.../Állami népoktatási intézetek„Fiume város polgárainak köz- és magán érdekei kívánják, hogy gyermekeinek az államhivatalos nyelvének megtanulására alkalom szolgáltassék; másrészről, hogy az e helyüttfennálló állami reálgimnáziumba (mai főgimnáziumba) az elemi iskolákból átlépőnövendékek középtanodai tanulmányaik megkezdésekor a magyar nyelvbéli oktatás elsőnehézségein már túlesvén, e nyelv tanulása miatt a klasszikus nyelvek tanulásábanakadályozva ne legyenek; e végből elhatároztam, hogy a népokt. törv. 80.§-a alapjánFiuméban mind a fiú-, mind a leánygyermekek számára oly állami iskolákat állítok fel,melyekben a tanulóknak saját anyai nyelvök gyakorlása mellett módjok legyen a magyar nyelvmegtanulására is.” E szavakkal okolta meg 1876-ban Trefort a fiumei állami népoktatásiintézmények létesítését.Osztatlan elemi iskola szerény keretében, Lengyel János tanítónak /.../ vezetése alatt nyílt meg1876-ban az a szerény állami intézet, mely évről évre folyton fejlesztetvén, mai napság már afiumei közoktatás két tekintélyes tényezőjeként, mint a m.k.áll. elemi felsőbb leányiskolafontos feladatot teljesít a magyar kikötővárosban.1876-ban az osztatlan elemi iskolának 33 fiú és 20 leánynövendéke volt. 1896-ban már az áll.elemi és polgári fiúiskolának 639, az áll. elemi és felsőbb leányiskolának pedig 547növendéke volt, vagyis húsz év alatt körülbelül húszszorosra szaporodott a növendékekszáma.Ez örvendetes fejlődés okait szépen vázolja Gross Leopoldina, az állami elemi és felsőbbleányiskola igazgatója. A szerző csak leánykákról szól ugyan, a mit azonban itt mond,nemcsak a leányokra, hanem a fiúnövendékekre s a fiúiskola fejlődésére nézve is áll.Évről évre szaporodik a városban a magyar hivatalnokok és alkalmazottak serege, magyarbankok közvetítik a kereskedelmet, magyar tanárok, orvosok, kereskedők, kézművesektelepednek le. Ezek gyermekei természetes anyagát képezik a magyar iskolának, de nemtúlnyomót. Ezt az olaszajkú lakosság gyermekei teszik ki; a szülők évről évre fokozódóbizalommal keresik fel a magyar iskolát, hogy gyermekeiket hazai szép nyelvünkbenneveljük; ők maguk ugyan még nem beszélik ezt, de rokonszenveznek vele szívből, igazán,nemcsak hasznossági szempontból. Az olaszajkú szülők ezen kitüntető bizalma volt alegszilárdabb alapja haladásunknak; ez tette lehetségessé a mai eredményt. Növendékeink makizárólag magyar nyelven tanulják a tantárgyakat, kivéve az olasz és idegen nyelveket.115