magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

fundamentosan tudott volna szólni és írni, míg valaki tekintetes személyek között is jó magyarkönyveknek figyelmetes olvasása által azt valamennyire helyesebben excolálta.” 66Az evangélikus egyház fennhatósága alatt álló elemi iskolákban megvalósították a teljesanyanyelvűséget, a latint erről a szintről teljesen száműzték.1. 7. Ratio Educationis (1777)Az osztrák udvarból irányított oktatáspolitika első átfogó tanügyi rendelete az 1777-benközzétett Ratio Educationis. Korábban is hoztak olyan rendeleteket, amelyekkel az oktatáskülönböző szintjeit szabályozták, pl. a nagyszombati - eredetileg jezsuita 67 - egyetemetosztrák mintára orvosi karral egészítették ki (1769/70), 1770-től kezdve pedig az iskoláztatástMária Terézia egyházi helyett állami kérdésnek nyilvánította. A magyar iskolarendszer egyiklegkiterjedtebb hálózata a jezsuita rendhez tartozott, így annak feloszlatása után teljesen átkellett szervezni a rendszert.A Ratio Educationis I. fejezete a szervezeti rendszert és a hozzá kapcsolódó igazgatásifeladatokat vázolja. A rendelet az országot kilenc tankerületre osztotta (központjai: Pozsony,Buda, Kassa, Győr, Pécs, Besztercebánya, Ungvár, Nagyvárad, Zágráb), vezetőit pedig -akiknek a feladatkörét is körvonalazta - nem egyházi körökből jelölte ki. Ausztria területénigen, Magyarország területén nem vezették be az általános tankötelezettséget. A gyakorlatiszempontokat is figyelembe véve azonban, egy-két-, illetve háromtanítós anyanyelvű falusi ésvárosi iskolák (schola vernacula seu nationalis) létesítéséről rendelkezett, ahol a diákokelsajátíthatták anyanyelvükön az írás, olvasás, hittan, számtan elemi tudnivalóit. Emellettpersze megmaradtak a hagyományos grammatikai iskolák is. Latint (és ajánlottan a németet)csak azok tanultak, akik magasabb iskolákba készültek. A II. rész a tantervekről szól, amelyekközött vannak általánosan szükséges, általánosan hasznos és rendkívüli (csak keveseknekhasznos) tantárgyak. A felosztásnak köszönhetően a magyar történelem, földrajz tanításahivatalosan is teret nyert az iskolák felső tagozataiban. A latin rovására megnövekedett anémet nyelv - mint élő és igen hasznos idegen nyelv tanításának óraszáma, hiszen Ausztria-Magyarországon az egyre határozottabban formálódó elképzelések szerint a latint ez váltottavolna fel hivatalos nyelvként.1.8. A magyar nyelv státusa a XVIII. századbanMária Teréziát 1780-ban fia, II. József követte a trónon, aki kormányzásában a felvilágosultabszolutizmus elveit érvényesítette. Olyan központosított rendszerű országot akart létrehozni,ahol a német nyelv töltötte volna be a lingua franca szerepét. 1784-ben hozott nyelvrendeleténekcélja az volt, hogy a soknyelvű birodalmat a német nyelv általánossá és kötelezővététele révén egységesítse, s így maradéktalanul alkalmassá tegye az abszolutisztikus kormányzástkiszolgáló alattvalói szerepre. Általánossá tette a tankötelezettséget, megszüntette afelekezeti elkülönülést, és az iskolákban bevezette a német nyelv tanítását. A hivatali életszintjein igen rövid időt hagyott az átállásra: a közigazgatás minden szintjén, valamint azországgyűlésen kötelezővé tette a német nyelvismeretet, de az egyházaknál vagy az oktatásterületén sem vállalhatott munkát az, aki nem tudott németül, sőt már a rendelet66Idézi: Finánczy Ernő: I.m. 297.p.67A jezsuita rendet 1773-ban feloszlatták.53