magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

külföldi magyar intézetek (Collegium Hungaricum) tudományos kutatóintézetekből, művészképzőintézetből és főiskolai kollégiumból állhatnak, mely osztályok közül kettőt vagy hármatis egyesíthetnek szervezetükben.” 123Magyarország Berlinben, Bécsben és Rómában tudott egy-egy reprezentatív épületet vásárolniazzal a céllal, hogy ott fiatal magyar tudósok és tudósjelöltek találjanak otthonra ösztöndíjasidejük alatt. A különböző, humán és reál területekről egyaránt kiküldött fiatalok külföldiegyetemeken tanultak, klinikákon, kutatóintézetekben dolgoztak, s ez alatt az idő alatt számos,életük végéig tartó, hasznos kapcsolatot építettek ki, nem utolsó sorban pedig részesei voltak amagyar imázs formálásának is. Ehhez a nyugodt, biztos hátteret a Collegium Hungaricumokbiztosították, amelyekben a komoly kutatómunka mellett a sportra és a szórakozásra islehetőség nyílt.Elsőként a bécsi Collegium Hungaricum kezdte meg működését 1924-ben, Lábán Antalvezetésével. Az első tíz évben már közel 300 ösztöndíjas: német szakos tanárjelölt, jogász,történész, levéltáros, orvos stb. talált otthonra a volt Theresianum, a Gárdapalota épületében.Egyénre szabott program alapján dolgoztak, s rendszeresen beszámoltak munkájukról azigazgatónak. Az itt született legjobb tanulmányokat a Collegium saját kiadványsorozatábantette közzé.A tanszék és az Egyetemi Magyar Intézet mellett létrehozott Collegium Hungaricummalteljesedett ki a berlini hungarológiai intézményrendszer. Ide főleg természettudósokat küldöttki a magyar állam, de tanultak itt némettanár-jelöltek, jogászok, filozófusok és mások is.A harmadik Collegium Hungaricum 1928-ban nyílt meg Rómában a Falconieri palotában. Az1927-es törvény adta lehetőségeknek megfelelően a Római Magyar Akadémiának is nevezettintézményben művészképző, valamint 1936-ig papi kollégium és a Pápai Magyar Intézet isműködött. Kiemelt fontosságú volt az olasz nyelv és irodalom szakos tanárjelöltekfelkészítése, ez a nyelv ugyanis a német mellett a második legfontosabb élő idegen nyelv lettMagyarországon.A magyar kormány ezeken kívül még több nyugat-európai városban (pl. Zürichben, Párizsban)is tárgyalt Collegium Hungaricum létrehozásáról, de több épületet nem sikerült megszereznie.Az ösztöndíjasokról más módon igyekeztek gondoskodni: az őket fogadó egyetemekhezkapcsolódva Magyar Tanulmányi Központokat hoztak létre Párizsban (1928), Stockholmban(1929), Varsóban (1935), Bolognában (1940), Milánóban (1941). Két városban, New Yorkbanés Genfben az érdeklődők tájékoztatására 1937-ben, ill. 1941-ben Magyar TájékoztatóKönyvtárt létesítettek.A Collegium Hungaricumok néhány volt ösztöndíjasa 1934-ben megalakította a CollegiumHungaricumok Szövetségét azzal a céllal, hogy nyilvántartsa az ösztöndíjasokat, segítse őkethazai tudományos munkájukban, s ha szükséges, védje az érdekeiket is. Szervezetük, valaminta Vallási és Közoktatási Minisztérium rendszeresen adott ki tájékoztató füzeteket és beszámolókat,amelyekből az érdekeltek tájékozódhattak a kollégiumok tevékenységéről s alehetséges kutatási területekről.123In.: A Collegium Hungaricum Szövetség zsebkönyve. Bp. 1936. 48-49.p.78