magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

„Ember. Az ember. [...] Az emberért. Ezért az emberért. Kár ezért az emberért. Azemberekért. Az emberiségért. Ezen az emberen. Ezeken az embereken nagy békók vannak.Mikor esnek le az emberekről az előitéletek évezredes békóji! A gyermek míg emberré lesz,tele szíja magát elő itéletekkel.”A beszélgetések között található az alábbi:„Hány hónap alatt tanulhatni meg a’ magyar nyelvet?- A’ kinek kedve, jó tanítója és elég idője van, egy hónap alatt.- Valyon lehetséges é ez?- Igenis lehetséges.- Ha oly könyen meg tanulhatni e’ nyelvet, miért nem tanulta meg ezen sokféle nép, mely e’hont lakja?- Ó barátom hallgassunk erröl, okát nem szabad megmondanom.”A könyvet, bármilyen sikeresnek látszott is, nem sikerült még egy kiadásban megjelentetnie apéldamondatokban elrejtett - vagy egyértelműen kifejtett bíráló tartalom miatt. Rövidesen,1840-ben mégis új könyvet adott ki, majd a kiegyezés évében, 1867-ben az utolsó, kezdőknekszánt kézikönyvecskéjét.1. 12. Magyartanítás a „Bétsi Universitasban”1806, a második Ratio Educationis megjelenésének éve fontos állomás a magyar mint idegennyelv oktatásában is. Egy magányos, minden áldozatot vállaló tanár, MÁRTON JÓZSEF(1771-1840) ebben az évben kezdte meg nyelvmesteri munkáját a bécsi egyetemen.A dunántúli születésű Márton József a debreceni kollégiumban és a jénai egyetemen megszerzetttudását kezdetben lőcsei gimnáziumi tanárként adta át diákjainak. Barátja és mestere,Görög Demeter hívására alig harmincévesen, 1801-ben költözött Bécsbe, ahol rövidesennyelvmesterként, lapszerkesztőként, majd a trónörökös nevelőjeként dolgozott. Emellettnyelvészeti tanulmányokat, nyelvtanokat és nyelvkönyveket, valamint szótárakat jelentetettmeg németek és magyarok számára. Például: A magyar lexiconnak szükséges voltát tárgyazóelmélkedések (Bécs, 1802), Ungarische Grammatik, wodurch der Deutsche die ungarischeSprache richtig erlernen kann (Bécs, 1805), Ungarisches Lesebuch (Bécs, 1805), Magyarnémet/német-magyarlexicon (Bécs, 1803). 87 Munkái, amelyek német és magyar anyanyelvűeknekegyaránt szóltak, rövid idő alatt ismertté tették a nevét Bécsben. Így amikor 1806-bana bécsi egyetem elhatározta, hogy a magyar nyelv és irodalom tanítására tanszéket alapít, nemférhetett kétség ahhoz, hogy Márton Józsefet nevezik ki nyelvmesternek. Ezzel létrejöttkülföldön az első egyetemi magyar oktatóhely, ami fontos állomás a magyar nyelv, ill. ahungarológia tanításának történetében. A magyar nyelv és kultúra korabeli - valós - bécsimegítélésére abból lehet következtetni, hogy az egyetemi évkönyvek tanúsága szerint amagyar mindig az utolsó helyen szerepelt a tantárgyak listájában, bár ezt még az ábécébenelfoglalt helye sem indokolta. Márton József, aki az egyetemi hierarchiában csak „nyelvmester”volt, sem fizetést nem kapott, sem azok az előjogok nem illették meg, amelyek atöbbi egyetemi tanárnak jártak. Ennek ellenére évtizedekig dolgozott, hogy minél többenmegismerhessék a szomszédos ország nyelvét és kultúráját. 1814 és 1834 között valószínűlegszünetelt az oktatás, mert az évkönyvek ezekből az évekből egyetlen ide vonatkozó adatot sem87Vö. Mikó Pálné, 1986. 279-282.p.62